2020. december 1. kedd Elza

Hírek - Növény

Kész, vége: ha így megy tovább, eltűnhet a magyar gesztenye a boltokból, piacokról

Néhány évtizeddel ezelőtt Zalában, Somogyban és Vas megyében még nagy területen folyt a szelídgesztenye-termesztés, azonban az ültetvényeket mára szinte teljesen elpusztította a kéregrák nevű betegség. A szelídgesztenye azóta még nagyobb kincsnek számít. Az Agrárszektor Dr. Markovics Tibort, az Őrségi Nemzeti Park igazgatóját erről kérdezte arról, mi a helyzet manapság, mennyi szelídgesztenye terem most Magyarországon?
 
 

A bükkfélék családjába tartozó szelídgesztenye a jégkorszak utolsó felmelegedési periódusát megelőző időszakban még nem élt a mi éghajlatunkon - tudta meg az Agrárszektor Dr. Markovics Tibortól. A botanikusok ezért is vitatták, hogy őshonos-e, vagy az ember telepítette. Azt tudjuk, hogy 10-12 ezer éve kezdődött el az a felmelegedési időszak, amikor a lombos fafajaink jelentős része a mai mediterráneumból visszatért. Ma úgy tekintik a botanikusok, hogy természetes úton terjedt el hazánkban, de az is biztos, hogy őseink szállították, hiszen finom tápláléknak számított, ráadásul jól eltartható. Erről tanúskodik az Alpokban megtalált jégkorszaki ember, Ötzi esete, akinél szintén gesztenyét is találtak.

A ligetes gesztenyések hazánkban úgy alakulhattak ki, hogy eredetileg nagyobb kiterjedésű erdőkben, más fafajok sokasága között éltek, az ember azonban az idők folyamán kivágta az egyéb fákat (épületfának vagy eltüzelte), a gesztenyét viszont értékes termése miatt megtartotta - mondta a szakember. Másrészt számtalan helyen azért is alakultak ki a szelídgesztenyés ligetek, mert az állatokat évszázadokig kint a szabadban legeltették. Ezek a ligetesek árnyékot és táplálékot adtak az állatoknak. Ahol nem volt szelídgesztenye, ott a kocsányos és kocsánytalan tölgynek volt hasonló szerepe, ott makkotatták a disznókat. Ahogy megszűnt az állatok legeltetése, egyre kevésbé lett szüksége az embernek a ligetes erdőterületekre, úgy szorultak vissza a szelídgesztenyések is - emelte ki az igazgató.

Fotó: MTI/Varga György

Hagyományosan a gesztenye természetes elterjedési határa a Duna környékén volt, a Dunától északra csak hébe-hóba fordult elő, oda már biztosan az ember vitte. Viszont a Nyugat-Dunántúl és a Dél-Dunántúl pár évtizeddel ezelőtt még telis-tele volt szelídgesztenyével. Dr. Markovics Tibor is emlékszik azokra az időkre, amikor, például a Kőszegi-hegységben még telepítették a szelídgesztenyét. Azért, hogy nagyobb legyen a termés, oltották is:

Nagyobb szemű termést adó oltóvesszőket oltottak rá az alanyra. Ennek vetett végett a kéregrák, ami elképesztő mértékű pusztulást okozott.

Kínából a XX. század elején került át először az USA-ba, majd onnan Olaszországba, ahonnan szép lassan megérkezett Magyarországra a kéregrák. A gesztenyéseket napjainkban is folyamatosan pusztítja ez a gombabetegség. Hazánkban a betegség leküzdésére, a járvány megállítására tett erőfeszítések azonban nem jártak túl nagy sikerrel. A kéregráknak a legjellegzetesebb tünetek a fák ágain, törzsén figyelhetők meg. Kívülről a vékony kérgű részeken a kéreg vöröses elszíneződése tűnik szembe, majd később a kéreg felrepedezik és leválik. Ha a kéregelhalás körkörössé válik, akkor a felette lévő ágrészek is elhalnak. A fertőzést követően néhány év alatt az idősebb fák elpusztulnak. A gomba terjedésben a konídiumoknak van nagyobb szerepük, amelyek tömegesen képződnek a beteg vagy már elhalt fák, ágak kérgében egész évben, fagypont felett télen is. A spórákat a szél, rovarok, esővíz, madarak terjesztik. A gombás megbetegedést a szakemberek próbálják visszaszorítani, van rá pár módszer, amivel egy-egy fát mentesíteni lehet.

Az egyik ilyen, hogy a még egészséges fákat be kell oltani legyengített gombákból készített vakcinával, de ez a beavatkozás mégsem terjedt el tömegesen. A fák azonban idővel hozzászoknak ezekhez a betegségekhez, de ehhez rövid a mi életünk. Évszázadok kellenek, hogy egy ellenállóbb populáció kialakuljon

- közölte a szakember. Ellenálló fajta a már nálunk is kapható kínai gesztenye (Castanea mollissima), amely toleránsnak bizonyult a kéregrákkal szemben. Markovics Tibor, ha saját kertünkbe szeretnénk szelídgesztenyét ültetni, ezt javasolja.

Fotó: MTI/Varga György

A ligetes gesztenyések végleg a múlté

Markovics Tibor szerint az egykori, nagy kiterjedésű ligetes gesztenyések már soha nem térhetnek vissza. Nem csupán a kéregrák miatt, hanem azért sem, mert a hagyományos legelőkre sincs már szükség. Legfeljebb a nemzeti parkok tartanak fel ilyen területeket. Hangsúlyozta, nem ez az egyetlen fafajunk, amelyik ilyen problémákkal küzd, a szilfák voltak ugyanis az elsők, amelyek Európában tömegesen pusztultak. A csipkéspoloska a tölgyek fennmaradását veszélyezteti. A szakember szerint ezek a betegségek nem véletlenül jelennek meg, a globalizációval a növények betegségei is pillanatokat alatt szétterjednek a világban.

Ugyanakkor a gesztenye, ahogy eddig, eztán is túl fogja élni ezt a betegséget. Látszik a hazai erdőkben, hogy a gesztenyefák között folyamatosan szelektálódik egy olyan csoport, amely ellenállóbb ezzel a gombás fertőzéssel szemben. Látni olyan fákat, amelyek hosszú évtizedekig küzdenek ezzel a betegséggel. De az erdőket járva azt tapasztalom, hogy még mindig nagyon sok a szép és egészséges gesztenyefa, az idősebb, telepített példányok viszont kétségtelenül elpusztultak

 - jegyezte meg a szakember.

Kőszeg környékén még mindig lehet gesztenyézni

Velem és Cák környékét a nagyszemű gesztenye őshazájának is nevezik. A gesztenye mindig is kedvelte a Kőszegi-hegység klímáját, a gyengén savanyú talajt, így, míg a kéregrák meg nem jelent, és tömeges pusztulást nem okozott, minden adva volt a bőséges terméshez. A kéregrák ellenére Kőszeg környékén mind a mai napig jelentős mennyiségben találni szelídgesztenyét. Jó hír ráadásul, hogy errefelé kifejezetten gazdag és szép az idei termés. Így aki az őszi szünetben arrafelé kirándul, még bőségesen találhat gyűjteni valót. Egyébként hasonlóan a gombához, a túrázó a szelídgesztenyét is szabadon, kedvére felszedheti. Persze nem kereskedelmi tételben, de saját fogyasztásra igen.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020 online

    10 órányi szakmai programmal és több mint 60 előadóval

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu