2019. április 26. péntek Ervin

Hírek - Növény

Megállíthatatlanul áramlik a GMO-s szója az országba: óriási pénzekbe kerülne a kiváltása

Magyarország GMO-mentes szójatermesztése mindössze a 35 százalékát tudná biztosítani annak az 540 ezer tonna GMO-s szójának, amely importként érkezik az országba - hangzott el a Portfolio Agrárium 2019 konferencián Kecskeméten. Alternatív fehérjeforrások bevonására lenne szükség, a nagy mennyiségű szójaimport kiváltása azonban mintegy 8,5 milliárd forintnyi költségnövekedést jelentene a magyar takarmányipar számára, ami akár 3,5 százalékkal is megemelheti a hazai takarmányárakat.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Az elmúlt 50 évben mintegy felére csökkent az egy főre jutó termőterület nagysága a világon, és most már mindössze 0,2 hektárt tesz ki – kezdte előadását Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. 2050-re a Föld népessége elérheti a 9 milliárd főt is, ami azt jelenti, hogy a világ húsfogyasztása az elkövetkező 30 év alatt 317 millió tonnáról 470 millió tonnára növekedhet, ez 48 százalékos emelkedést jelent, így az egy főre jutó húsfogyasztás meghaladhatja majd az 50 kilogrammot is - emelte ki. 

Az elmúlt öt évben 140 millió tonnával nőtt a világ takarmánygyártása, 2016-ban átlépte az 1 milliárd tonnát, jelenleg pedig 1,1 milliárd tonnánál tart - tájékoztatott a vezérigazgató. A világ takarmánygyártása jelenleg 460 milliárd dollárnyit tesz ki, ebből Magyarországé az 1 milliárd dollárt sem haladja meg. A 460 milliárd dollár 44 százalékát a baromfi-, 26 százalékát a sertés-, 22 százalékát pedig a kérődzőtakarmányok teszik ki. Magyarországon a takarmánykeverékek megoszlása fajonként jelenleg úgy néz ki, hogy 51 százaléka baromfitakarmány, 34 százaléka sertéstakarmány és 12 százaléka szarvasmarháknak készül. 

Kulik Zoltán

Magyarország átlagos takarmánymérlegét tekintve évente 1,4 millió tonna kukorica fogy, 565 ezer tonna szója, 562 ezer tonna búza és 277 ezer tonna napraforgó - közölte Kulik Zoltán. Összességében ez a 3,6 millió tonnás magyar takarmánypotenciált figyelmbe véve közel 1 millió tonna fehérjehordozót jelent a szója, a napraforgó és a repcedara vonatkozásában. Ha állatfajonként nézzük, akkor Magyarországon szójadarából a baromfitakarmányok részesülnek a legnagyobb mennyiségben (300 ezer tonna), amit a sertés- és szarvasmarha-takarmányok követnek. A magyar takarmányipar összességében egy 270 milliárd forintos piacot jelent, amiből az összes fehéjehordozó 98 milliárd forintot tesz ki, és így a teljes piac 36 százalékát adja - tette hozzá. 

A szója útja jelentős változáson ment keresztül az elmúlt években. Míg 2014-ben Észak-és Dél-Amerikából áramlott be a szója Európába, Kínát pedig döntően Észak-Amerika látta el, 2018-ra teljesen felcserélődtek a szerepek. Jelenleg elsősorban Észak-Amerika szállít Európába, Dél-Amerika pedig ezt kihasználva azonnal beszállt a kínai piacokra. Ha az Európai Unióban szójafelhasználását nézzük, jól látszik, hogy 2017-ben 39 százaléka az USA-ból származott, 2018-ban azonban ez 75 százalékra nőtt, a brazil import pedig 28 százalékról 19 százalékra csökkent az elmúlt években - hangsúlyozta a vezérigazgató.  

Magyarországon a szóját a legnagyobb mennyiségben (49 százalékát) a baromfiszektor használja fel, 39 százalékát a sertés, 12 százalékát pedig a szarvasmarha-ágazat - mondta Kulik Zoltán. Jelenleg az ország takarmánygyártási potenciálja 3,6 millió tonna, aminek a fehérjeszükséglete körülbelül 600 ezer tonna, ennek pedig az 50 százalékát a szója adja. A vezérigazgató szerint az 540 ezer tonna GMO-s import szójának a magyarországi GMO-mentes szójatermesztés optimális esetben is legfeljebb a 30-35 százalékát tudná biztosítani, ezért mindenképpen alternatív fehérjeforrásokra lenne szükség.

2018-ban a magyar szójatermés összesen 174 ezer tonna volt, ebből 300 ezer tonnát a baromfi-, 200 ezer tonnát a sertés-, 65 ezer tonnát pedig a szarvasmarhatenyésztés használt fel - tájékoztatott Kulik. Ebből a közel 175 ezer tonnás mennyiségből alternatív fehérjehordozókkal a baromfiágazatban a szója 15 százalékát, a sertésnél a 25 százalékát, míg a szarvasmarhánál a 77 százalékát tudná Magyarország kiváltani. Ez azt jelenti, hogy még így is fennmaradna 420 ezer tonnányi GMO-s szója, ami importként áramlik be az országba. Ha az alternatív receptúrák bevezetésre kerülnek az országban, és ezt a több mint 400 ezer tonnás GMO-mentes szójaimportigényt megpróbálnánk kielégíteni, akkor ennyi szója beszerzése nagyságrendileg 30 millió dollárnyi költségnövekedést jelentene a hazai takarmányiparnak. Ez tehát mintegy 8,5 milliárd forinttal nagyobb kiadást jelentene Magyarország takarmányipara számára, ami 3,5 százaléknyi takarmányár-növekedést eredményezne.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu