2021. szeptember 18. szombat Diána

Hírek - Növény

Nincsen könnyű dolga a magyar zöldségtermelőknek: sok a kérdőjel az idei év körül

A 2019. évihez hasonlóan általában véve átlagosnak mondható eredményekkel zárta a 2020. évet is a magyarországi zöldségtermesztés. Az időjárás mellett leginkább a koronavírus járvány következtében kialakult helyzet tartotta izgalomban a termelőket, különösen a március-áprilisi időszakban.
 
 

A 2020. évben az országos szabadföldi zöldségtermesztő terület valamivel meghaladta a 82 ezer hektárt. (Ebben azonban nincs benne a görögdinnye és sárgadinnye területe, melyek együtt körülbelül 4 000 hektárt jelentenek. E két faj ugyanis termesztéstechnológiailag zöldségféle, de kereskedelmi és fogyasztói szemmel gyümölcsként kezeljük őket.) A szabadföldi zöldségek termőterülete az elmúlt néhány évben a 80-83 ezer hektár közötti intervallumban ingadozik, így a termőterületet tekintve igazán érdemi változásról nem számolhatunk be, inkább csak szerkezeti átalakulásról - írja a FruitVeb.

Nevezzen a 2021-es Portfolio Agrárdíjakra!

Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.

A Portfolio az érdeklődéseket az agrarszektordijak@portfolio.hu e-mail címen fogadja 2021. június 30-ig.

A tavalyi évben nagyjából 3 500 hektáron folyt hajtatott termesztés, ez a termőterületi adat azonban a többszörös hasznosítású termesztőberendezések területe miatt technológiai területet jelent, a fizikálisan meglévő nettó hajtatófelület 2 400 – 2 500 hektár között lehet. Üvegházakban körülbelül 200 hektáron történt frisspiaci árutermelés, további 30-40 hektár üvegházi felületen pedig palántanevelés. A legfontosabb hajtatott zöldségfajok: a paprika, kb. 1 500 hektáron, a paradicsom, kb. 380 hektáron és uborka, mintegy 110-120 hektáron. Az alacsonyabb technológiai szintet igénylő fajok közül pedig a káposztafélék, 500-550 hektáron.

A mennyiségi adatokat nézve az átlagok sokéves távlatban szabadföldi termesztésben termelt zöldségfélék esetében – görög és sárgadinnye nélkül – 1,2-1,3 millió tonna között szóródnak, míg a hajtatott zöldség és a termesztett gomba együttesen évente 430-470 ezer tonnával járulnak hozzá az országos éves terméseredményekhez. Így elmondható, hogy a hazai zöldségtermelés teljesítménye valahol az 1,5-1,8 millió tonna közötti intervallumban mozog az utóbbi években, melyhez hozzászámítható a görög- és sárgadinnye 170-200 ezer tonnás termésmennyisége is.

Kedvezőtlen volt az időjárás is

Az időjárás jelentőses hatással van a kertészeti ágazat teljesítményére is, ami tavaly sem alakult optimálisan, az elmúlt 120 évből a 2020. volt a hatodik legmelegebb a hőmérsékleti rangsorban - derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból. Az év kezdetén enyhe időjárás volt jellemző, február elején néhány napig 10°C-al volt melegebb a sokéves átlaghoz képest. Január és február érdemi csapadék nélkül telt, március és április pedig országszerte fagyokat hozott. A nyár viszonylag csapadékos volt, forrónak azonban egyáltalán nem mondható. Bár voltak forró napok, hosszan tartó kánikulai időszakok nem alakultak ki. A csapadék eloszlása sem időben, sem térben nem volt egyenletes, a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű vizet hozó zivatarok voltak jellemzőek. Az ősz még nyári idővel indult, de szeptember végétől változékony és hűvös volt az idő, sok és egyenetlenül eloszló csapadék mellett.

Szabadföldi zöldségkultúráink közül a legkoraibb a spárga, melynek szezonkezdete éppen egybe esett a pandémia kitörését követő bizonytalansággal. A hagyományosan határon túli vendégmunkások által végzett betakarítás a határok lezárása miatt problémákba ütközött és a hideg tavasz sem tett jót a hozamoknak. A betakarítatlanul maradt tételeket és a gyengébb hozamokat figyelembe véve az országos termésmennyiség sokéves átlagához képest 8-10%-kal maradt el.

Komoly problémákat okoz az aszály és a hűvős idő

Az egyik legnagyobb problémát jelentette a hűvös és az aszályos évkezdet a gyökérzöldségek esetében is, a vetések idején a legtöbb helyen száraz talajba kerültek a magok és az alacsony hőmérséklet is lassította a kelést. A nyári csapadékoknak és a túlnyomó részt öntözéssel történő termelésnek köszönhetően a sárgarépa az elmúlt 10 év átlagának megfelelő 60 ezer tonna körüli mennyiséget hozta. A petrezselyemgyökér némileg gyengébben teljesített, 4-5%-os volt a visszaesés az átlaghoz képest. Bár a cékla termőterülete az előző évhez képest jelentősen, mintegy 10%-kal csökkent, a jó hozamok mennyiségben kompenzáltak, az éves termésmennyiség a 10,5 ezer tonnás sokéves átlaghoz képest 13-15%-kal volt nagyobb. Zeller esetében érdemi ugrás következett be a termésmennyiségben, de e mögött jelentős termőterületi növekedés áll. Ha ez utóbbit figyelmen kívül hagyjuk, akkor az látszik, hogy ez a kultúra is az átlagnak megfelelő hozamokat produkálta.

Jelentősek a visszaesések

A fejes káposzta, a kelkáposzta, a karfiol és brokkoli termőterületei évek óta lefelé tartó trendet követnek, a csökkenés pedig 2020-ban sem állt meg. A területi visszaesés ezen kultúrák esetében meglátszik a terméseredményekben is: a fejes káposzta mennyisége körülbelül 10%-kal, a kelkáposztáé nagyjából 25%-kal, a karfiolé és a brokkolié 40%-kal volt kevesebb, mint a tízéves átlag. Továbbá, a szabadföldön termesztett étkezési paprika termőterülete is folyamatosan csökkent az elmúlt években. Az 5-6 évvel ezelőtti 1 000 hektáros terült 2020-ra 600 hektár alá csökkent. A területcsökkenés a termésmennyiség zuhanását is okozza, az említett időszakban 30 ezer tonnáról 16,5 ezer tonnára esett vissza. A fűszerpaprika termőterülete és termésmennyisége is hasonló tendenciát mutat, csak arányaiban tér el. A fűszerpaprika termőterülete ebben az időszakban 1 000 hektárral csökkent, 2020-ban már csak alig valamivel 1 500 hektár felett volt. A korábbi 20 ezer tonna körüli volumen pedig 17 ezer tonna alá esett. A 2020. évben a hűvös tavasz és nyárelő, valamint növényvédelmi problémák jelentették a legnagyobb kihívást e két kultúra termelésében.

A hajtatásban előállított termékek esetében a káposztaféléknél volt tapasztalható erősebb mennyiségi visszaesés, pedig a termőterületek az előző évhez hasonlók volt. A termesztési körülmények is megfelelően alakultak, különösen a korai szegmensben és más különösebb termesztés akadályról sincs információnk. Ennek ellenére a hajtatásból származó káposztafélék mennyisége a sokéves átlag alatt maradt. A hajtatott paprika termőterülete érdemben nem változott, de a termesztőknek gondot okozott a hűvös tavasz és nyárelő, a piaci viszonyokat tekintve azonban jó évet zárhattak, egész évben keresleti volt a helyzet jó értékesítési árak mellett. A hajtatott paradicsomnál a termelést tekintve egy átlagos évet zárhattak a termelők, a hajtatott uborkánál pedig mind termőterületben, mind termésmennyiségben stagnálás volt tapasztalható.

Az ipari zöldségfélék közül a zöldborsó termőterülete az előző évhez képest némileg nőtt. Bár a szezon rosszul indult és a hűvös idő, a korai állományokra érkező fagyok miatt, és később a betakarítás körül voltak jelentős problémák, a termésmennyiség mégis a tízéves átlagban 93 ezer tonna fölött volt körülbelül 10%-kal. A csemegekukorica termőterülete éppen hogy nem érte el a 30 ezer hektárt, ami hosszú időtávon igazából nem jelent érdemi változást. A termésmennyiségre kihatással volt a korai állományok esetében a hűvös május, aztán később a nyári szélsőséges időjárás. A nehézségek ellenére a sokéves átlagnál némileg jobb lett a termés mennyisége, ez számszerűsítve körülbelül 490 ezer tonna. Az időjárás az ipari paradicsom esetében is negatív hatással volt a termelési eredményekre. Az 1 500 hektárnál valamivel nagyobb termőterületen a tervezett 120 ezer tonnás mennyiséghez képest csak 100 ezer tonna körüli mennyiséget takarítottak be a termelők, ami egyértelműen az termesztési szezonban tapasztalt időjárás számlájára volt írható. Öröm az ürömben, hogy míg a zöldborsó betakarításakor és a csemegekukorica másodvetéseknél az időjárás hátráltatta a munkákat, az ipari paradicsom betakarításának idején kedvezően alakult.

A dinnyéknek sem volt könnyű évük

A görög- és sárgadinnye termesztés hanyatlása nem állt meg a 2020. évben sem, az előző évi 4 700 és 450 hektáros területeknél egyaránt csökkenés volt tapasztalható. A visszaesés görögdinnye esetében volt meghatározó, itt mintegy 1 000 hektárral kisebb területen foglalkoztak a termesztésével, mint az előző évben. A sárgadinnye termőterületében 10% alatti volt a csökkenés mértéke. A termésmennyiségeket tekintve a görögdinnye esetében mintegy 50 ezer tonnás az elmaradás a tízéves átlag 190 ezer tonnához képest. Sárgadinnyénél is volt csökkenés, de lényegesen kisebb mértékű. A termelést a hűvös szezonkezdet lassította, az első tömeges szedések görögdinnyéből a szokásoshoz képest körülbelül két héttel később kezdődtek. A hűvös és a sok csapadék a minőségre is kihatással volt, egyes fajták esetében kifejezetten rosszul alakult. Később a helyzet némileg normalizálódott, de a szezon során végig akadtak piaci-kereskedelmi problémák, számottevő exportról 2020-ban már nem is beszélhettünk, csak kevés vállalkozás tudott érdemi tételekkel külpiacra lépni.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu