2020. február 23. vasárnap Alfréd

Hírek - Növény

Óriási áttörés: ezzel a módszerrel rengeteget spórolhatnak a növénytermesztők

Ha nitrogénmegkötő génekkel látjuk el a növények növekedését elősegítő baktériumokat, akkor azok úgy fognak viselkedni, mintha maguk állítanák elő a saját természetes alapú műtrágyájukat, állítják a Washingtoni Állami Egyetem kutatói. A tudósoknak sikerült több olyan gént beépíteniük a mondott baktériumokba, amely képes a levegő nitrogéntartalmából ammóniát előállítani, ami egy természetes talajjavító.
 
 

A tudósok úgy vélik, ennek a felfedezésnek köszönhetően világszerte csökkenteni lehet majd a műtrágya-felhasználást az emberiség élelmezésében kulcsfontosságú növényeknél, mint például a kukorica és a búza, olvasható a Future Farming oldalán. A Washingtoni Állami Egyetem honlapján megjelent cikk szerint a hüvelyes növények, mint például a csicseriborsó vagy a lencse, más növényeknél jóval kevesebb trágyázást igényelnek, ugyanis egy szimbiotikus kapcsolatot alakítottak ki a gyökereik között tenyésző baktériumokkal. A baktériumok nitrogént szűrnek ki a légkörből, és ammóniát állítanak elő belőle, a növények pedig cserébe szenet és más tápanyagokat biztosítanak a mikrobáknak.

Kép forrása: Getty Images

A kapcsolat szimbiotikus jellegét az adja, hogy mindkét fél kifejlesztett egy jelzést, amit a másik képes felfogni, és megfelelően válaszolni rá. Mind a növények, mind a mikrobák kémiai jelzést adnak le, ha kötött nitrogénre vagy szénre van szükségük. A tudósok ennek a szimbiózisnak a lemásolására törekedtek más növények és baktériumok között. Ehhez először is meg kellett találniuk, mely baktériumok mely génjei képesek a nitrogén megkötésére, majd pedig ezeket a géneket be kellett építeniük más baktériumokba is.

A tudósok szerint a műtrágya-felhasználás csökkentése az egész világon nagy hatással lenne az élelmiszerek elérhetőségére, az energiafelhasználásra és a mezőgazdasági termelés költségeire. A műtrágyák ugyanis olyan drágák, hogy sok gazdálkodó nem engedheti meg magának a használatukat, így viszont sok, amúgy tápanyagban gazdag növény egyszerűen nem termeszthető amiatt, hogy a rendelkezésre álló földterületek nitrogénben szegény talajjal rendelkeznek.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárium 2020 Konferencia

    Az agrárium jelen és jövője

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu