A European Seed a hibridbúza-fejlesztés pillanatnyi helyzetével kapcsolatban Wolf von Rhade, az ASUR Plant Breeding elnöke, Guillaume de Castelbajac, az ASUR Plant Breeding ügyvezető igazgatója, Marco Busch, a Bayer AG Crop Science divíziójának európai, közel-keleti és afrikai (EMEA-térség) nemesítési vezetője, Tatiana Dimitriadi, a BASF hibridbúzáért felelős európai marketingvezetője, Sarah Iveson, a Syngenta EMEA vetőmagkutatási vezetője és Rob Hiles, a Syngenta EMEA gabonaportfólió- és stratégiai vezetője bevonásával folytatott beszélgetést.
Mind a négy vállalat komoly múlttal rendelkezik a hibridbúza kutatása terén. Az ASUR esetében az egyik főrészvényes (Nordsaat) – több más európai búzanemesítőhöz és intézethez hasonlóan – már az ’50-es évek óta dolgozott a hibridbúza előállításán, különböző hibridizációs technikákat kipróbálva és néhány saját technikát (pl. SPLITGENE) is kifejlesztve. A ’90-es években a Nordsaat és a HybriTech partnersége során egy kulcsfontosságú örökítőanyagból a Genesis kémiai hibridizációs ágenst (CHA) használva (hatóanyag: clofencet) hozták létre az első sikeres búzahibrideket. A Nordsaat/SAATEN-UNION első saját hibridjét (HYBNOS1) 1999-ben vették jegyzékbe Németországban.
Amikor 2000-ben a HybriTech beszüntette tevékenységét és nem használta tovább a Genesis ágenst, a Nordsaat vette át a főleg Franciaországban értékesített portfóliót, majd adta azt tovább az ASUR-nak. Rhade szerint a Franciaországban működő ASUR alkalmasabb volt arra, hogy a portfólió értékesítését folytassa és a vetőmagot megtermelje. Az ASUR a Hybrinova céggel – a Dupont egyik akkori leányvállalatával – is megállapodott a Dupont CROISOR ágensének (hatóanyag: sintofen) használatáról. Amikor egy évvel később a Dupont is felhagyott a hibridbúzával kapcsolatos tevékenységgel, az ASUR a CROISOR ágenssel együtt felvásárolta azt.
A BASF immár évek óta foglalkozik hibridbúza-fejlesztéssel.
– mondta Dimitriadi.
Marco Busch a Bayer mintegy tíz évig volt aktív a búza K+F terén, majd amikor a Monsantót felvásárolta, hibridbúza K+F tevékenységét a BASF-nek értékesítette.
Dimitriadi elmondása szerint az elmúlt évtized során a megszerzett hibridbúza-tapasztalatok és partnerkapcsolatok alapján a BASF a kulcsszereplőktől gyűjtött információkkal tudott a saját programjához irányt mutatni. Hozzátette, hogy
Sarah Iveson Busch is egyetértett azzal a véleménnyel, hogy a manapság elérhető nagy tudású genomikai eszközök már képesek megbirkózni a búza genetikai komplexitásával. Hozzátette, hogy az RAGT és a Bayer közötti együttműködésben használt CMS rendszer (a hibridizációs technológiák és más hibridnövények, például a kukorica terén szerzett tapasztalatok) kiaknázása végső soron megbízható és költséghatékony hibridbúza-előállító technológiát fog eredményezni. Az RAGT és a Bayer közösen összpontosít egy hibridbúza-termelési rendszerre az európai termesztők számára.
Iveson egyetért azzal, hogy a hibridbúza terén az EMEA és Észak-Amerika térségében 2012 óta végrehajtott jelentős beruházásokat követően a Syngenta arra fókuszál, hogy komoly előnyöket kínáló termékeket biztosítson a gazdálkodóknak. Tekintélyes örökítőanyag-készletét és gabonahibridekben szerzett tapasztalatát kiaknázva célja a kevesebb input anyagot igénylő, nagyobb, stabil hozamok elérése, továbbá egy kiszámítható és megbízható termelési rendszer kialakítása. Az elmúlt 2 év során a Syngenta sikerrel indított útjára 4 hibridet a hivatalos fajtaminősítő kísérletekben (CTPS).
Busch leszögezte, hogy
Robert Hiles az ASUR részéről de Castelbajac jelezte, hogy cége saját alacsony költségű technológiájával fogja elérni a hibridbúzák további fejlesztését. Ez azt jelenti, hogy az ASUR a CROISOR, azaz a világon egyedül engedélyezett kémiai hibridizációs ágens használatával gyorsan és a CMS rendszerekhez szükséges drága anyai/apai nemesítési program nélkül hoz létre hibrideket.
Az RAGT és a Bayer által kifejlesztett első hibridek a versenytársakéval megegyező genetikai rendszeren alapulnak majd, amelyre teljes „használati szabadság”, azaz szabadalmi korlátozásoktól való mentesség vonatkozik. Busch szerint a CMS rendszer segíti a vetőmagcégek hibridbúza kapcsán végzett munkáját, ezen belül pedig alapul szolgál a hibridbúza-vetőmag hatékony és gazdaságos termelése terén ismert akadályok leküzdéséhez.
De Castelbajac kitért arra, hogy az ASUR/SAATEN-UNION az elmúlt két évtizedben már számos búzahibridet hozott létre és dobott piacra.
Tatiana Dimitriadi hozzátette, hogy sok hibrid előállítása sajnos nehéz és költséges, emiatt pedig a számuk korlátozott.
– ismerte el de Castelbajac.
Néhány egyszerűbben és olcsóbban előállítható „új generációs” hibridnek köszönhetően azonban az ASUR a licencek adása felé kezdte fordítani az üzleti modelljét, hogy csökkentse a közvetítői és logisztikai, valamint a vetőmagköltségeket. A BASF néhány éven belül tervezi az Ideltis™ hibridbúza kereskedelmi forgalomba hozatalát Európában, ahol Dimitriadi szerint a legnagyobb értéket kínálja majd a termesztőknek.
– jelentette ki Hiles. Véleménye szerint a Syngenta ezáltal képes lesz a búzatermesztők számára gyorsan és kellő mennyiségben minőségi anyagot biztosítani.
Von Rhade jelezte, bár tény, hogy a hibridbúza-kutatás néhány fő problémája (például egyes helyreállító géneket az apanövénybe be kell juttatni) a technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már megoldható,
De Castelbajac szerint a hibridbúza-ellátási lánc biztosítása érdekében szükség van bizonyos mértékű készletre minőségi vetőmagokból, akár a nagyon korai rendelések kielégítésére, akár ha kevésnek bizonyul a vetőmagként használható szemtermés mennyisége, ám ez a magasabb nyári hőmérsékleti értékek, a növekvő energiaköltségek és a kevesebb növényvédő szer miatt egyre nagyobb kihívást jelent. Az ASUR ezért kifejlesztette az olyan nagy értékű áttárolt vetőmagok, mint a hibridbúza, csírázási veszteséggel vagy rovarokkal szembeni védelmét biztosító (SAFET’HY elnevezésű) vákuumcsomagolását. Ezt már más vetőmagcégeknek is kínálja a Tamia-Pack néven erre a célra létrehozott, saját startup vállalkozása.
További előrelépést jelent a hibridvetőmagok előállításában az anyanövény pollenellátásának javítása. Az ASUR, a Syngenta és az INRAE francia állami kutatóintézet (a POLLINOVA közös vállalkozáson keresztül) szabadalmaztatott egy olyan eszközt, amellyel a gabonafélék, a kukorica és potenciálisan sok más növény esetében növelhető a hibridvetőmagok hozama.
A Bayer különböző technológiákat alkalmaz, köztük a hibridizációt, a GMO-technológiákat és újabban a génszerkesztési technológiákat, hogy új és innovatív vetőmagokat dobjon a piacra. Busch példaként említette, hogy a Bayer három különböző módon (klasszikus nemesítés, biotechnológia és génszerkesztési technológia útján) fejlesztett ki alacsony növésű kukoricát, amivel testreszabott megoldásokat kínál a termesztési régiónak és szabályozási környezetnek megfelelően.
A kereskedelmi forgalomba kerülő hibridvetőmagok szaporítását a BASF a CMS hibridizációs eljárással végzi, amely a vadbúzából származó természetes folyamat, vegyszerek nélkül történik és nagy mennyiségek állíthatók elő vele.
– jelentette ki Dimitriadi. Hozzátette, hogy a hibridbúza-vetőmagok előállítása és betakarítása a gazdálkodók által már megvásárolt hagyományos gépi eszközökkel és infrastruktúrával végezhető.
Busch megjegyezte, hogy az európai búzahozamok országonként és éghajlati övezetenként nagymértékben különbözhetnek, például Ukrajnában ez az érték 4 tonna/ha, míg az Egyesült Királyságban 8 tonna/ha.
Az év elején a Syngenta piacra dobta az X-TerraTM búzát a francia termesztők számára. Hiles úgy fogalmazott, hogy
Iveson megerősítette, hogy az X-TerraTM búza
Busch szerint a Bayer nagy lehetőséget lát abban, hogy a hibridbúza olyan növénytermesztési rendszert jelent a búzatermesztőknek, amely ellenálló a kedvezőtlen időjárás és a betegségek hatásaival szemben.
– szögezte le.
Dimitriadi emlékeztetett arra, hogy a búza kritikus fontosságú a globális élelmezésbiztonsághoz, mivel a globális kalóriafogyasztás mintegy 20%-át adja, továbbá rost, fehérje, vitaminok és ásványi anyagok teljes értékű forrása. Hozzátette, hogy a növekvő népesség élelmezéséhez 2050-ig 50-60%-kal kell növelni a búzaellátást, a piacon pedig áttörő innovációra van szükség a fokozódó kereslet fenntartható módon való kielégítéséhez.
– jelentette ki Dimitriadi.
Von Rhade és mindenki az ASUR-nál továbbra is meg van győződve a stabilabb hozamokat adó hibridek értékéről, különösen stresszes körülmények, például aszály, víznyomás vagy alacsony termőképességű talajok esetén, amelyek a klímaváltozás és a kevesebb növényvédő szer vagy műtrágya miatt egyre fontosabbak lesznek a búzatermesztők számára.
– közölte.
Forrás: https://european-seed.com/docs/books/volume-8/issue-3/?page=8
Szerző: Marcel Bruins
![]() |
Sustainable World 2022Fenntarthatósági konferencia szeptember 6-án a jövő vállalataiért! |
![]() |
Portfolio Digital Transformation 2022Lépéskényszerben a vállalatok: aki nem digitalizál, csúnyán le fog maradni! |
![]() |
Hitelezés 2022Május 17-én együtt a hazai hitelpiaci szereplők! Offline + Online is! |