2021. november 30. kedd András, Andor

Hírek - Növény

Szent Grál vagy lehetetlen küldetés? Folytatódnak a fejlesztések a hibridbúzákban

Kérdés: melyik a legszélesebb körben termesztett növény a világon? A búza! E növény számos különböző fajtáját 215 millió hektáron termesztik és világszerte közel 50 milliárd USA-dollár értékben forgalmazzák évente. Mint fehérjeforrás 2,5 milliárd fogyasztójával a kukoricát vagy a rizst is maga mögé utasítja az alacsony és közepes jövedelmű országokban, kalóriaforrásként pedig csak a rizs előzi meg. Mi a helyzet azonban a hibridbúzával? Immár közel 90 éve foglalkoznak vele és tesztelik, ám a széles körű bevezetése még várat magára.
 
 

A European Seed a hibridbúza-fejlesztés pillanatnyi helyzetével kapcsolatban Wolf von Rhade, az ASUR Plant Breeding elnöke, Guillaume de Castelbajac, az ASUR Plant Breeding ügyvezető igazgatója, Marco Busch, a Bayer AG Crop Science divíziójának európai, közel-keleti és afrikai (EMEA-térség) nemesítési vezetője, Tatiana Dimitriadi, a BASF hibridbúzáért felelős európai marketingvezetője, Sarah Iveson, a Syngenta EMEA vetőmagkutatási vezetője és Rob Hiles, a Syngenta EMEA gabonaportfólió- és stratégiai vezetője bevonásával folytatott beszélgetést.

Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!

December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.

Guillaume de Castelbajac és Wolf von Rhade

Múltbeli fejlesztések

Mind a négy vállalat komoly múlttal rendelkezik a hibridbúza kutatása terén. Az ASUR esetében az egyik főrészvényes (Nordsaat) – több más európai búzanemesítőhöz és intézethez hasonlóan – már az ’50-es évek óta dolgozott a hibridbúza előállításán, különböző hibridizációs technikákat kipróbálva és néhány saját technikát (pl. SPLITGENE) is kifejlesztve. A ’90-es években a Nordsaat és a HybriTech partnersége során egy kulcsfontosságú örökítőanyagból a Genesis kémiai hibridizációs ágenst (CHA) használva (hatóanyag: clofencet) hozták létre az első sikeres búzahibrideket. A Nordsaat/SAATEN-UNION első saját hibridjét (HYBNOS1) 1999-ben vették jegyzékbe Németországban.

Amikor 2000-ben a HybriTech beszüntette tevékenységét és nem használta tovább a Genesis ágenst, a Nordsaat vette át a főleg Franciaországban értékesített portfóliót, majd adta azt tovább az ASUR-nak. Rhade szerint a Franciaországban működő ASUR alkalmasabb volt arra, hogy a portfólió értékesítését folytassa és a vetőmagot megtermelje. Az ASUR a Hybrinova céggel – a Dupont egyik akkori leányvállalatával – is megállapodott a Dupont CROISOR ágensének (hatóanyag: sintofen) használatáról. Amikor egy évvel később a Dupont is felhagyott a hibridbúzával kapcsolatos tevékenységgel, az ASUR a CROISOR ágenssel együtt felvásárolta azt.

A BASF immár évek óta foglalkozik hibridbúza-fejlesztéssel. 

Amióta létrehoztuk a hibridbúza-kutatási platformot, szorosan együttműködve próbáljuk megismerni az állami és magánszervezetek stratégiai prioritásait és a főbb problémákat annak érdekében, hogy a hibridbúza a teljes értéklánc számára értéket jelentsen

 – mondta Dimitriadi.

Marco Busch a Bayer mintegy tíz évig volt aktív a búza K+F terén, majd amikor a Monsantót felvásárolta, hibridbúza K+F tevékenységét a BASF-nek értékesítette. 

Ezzel egyidejűleg széles körű növényvédelmi megoldásokat kínálunk a búzatermesztőknek. Nagyon hosszú időn át nem volt ugyan lehetőség a növénytermesztés más kultúrákban sikerrel bevált fejlesztéseinek alkalmazására a búzában, ám az időközben végbement technológiai fejlődés most már fokozatosan biztosítani fogja az ágazat számára a hibridbúza sikeres piaci bevezetését. Az RAGT céggel kötött K+F együttműködésünk pontosan ezt a lehetőséget ragadja meg.

Jelenlegi hibridbúza-kutatási stratégiák

Dimitriadi elmondása szerint az elmúlt évtized során a megszerzett hibridbúza-tapasztalatok és partnerkapcsolatok alapján a BASF a kulcsszereplőktől gyűjtött információkkal tudott a saját programjához irányt mutatni. Hozzátette, hogy 

a BASF hosszú távú elkötelezettséget vállalt a hibridbúza iránt, így jelentős beruházásokkal támogatja a K+F programot és egy elhivatott szakértői csapatot, amely világszerte csakis a termék piaci megjelenésére összpontosít. Emellett az új genotipizálási, fenotipizálási és környezetvizsgálati technológiák a molekuláris nemesítési technikákkal együtt ma már gazdaságilag életképes hibridbúza-termelési rendszereket tudnak biztosítani.

Sarah Iveson Busch is egyetértett azzal a véleménnyel, hogy a manapság elérhető nagy tudású genomikai eszközök már képesek megbirkózni a búza genetikai komplexitásával. Hozzátette, hogy az RAGT és a Bayer közötti együttműködésben használt CMS rendszer (a hibridizációs technológiák és más hibridnövények, például a kukorica terén szerzett tapasztalatok) kiaknázása végső soron megbízható és költséghatékony hibridbúza-előállító technológiát fog eredményezni. Az RAGT és a Bayer közösen összpontosít egy hibridbúza-termelési rendszerre az európai termesztők számára.

Iveson egyetért azzal, hogy a hibridbúza terén az EMEA és Észak-Amerika térségében 2012 óta végrehajtott jelentős beruházásokat követően a Syngenta arra fókuszál, hogy komoly előnyöket kínáló termékeket biztosítson a gazdálkodóknak. Tekintélyes örökítőanyag-készletét és gabonahibridekben szerzett tapasztalatát kiaknázva célja a kevesebb input anyagot igénylő, nagyobb, stabil hozamok elérése, továbbá egy kiszámítható és megbízható termelési rendszer kialakítása. Az elmúlt 2 év során a Syngenta sikerrel indított útjára 4 hibridet a hivatalos fajtaminősítő kísérletekben (CTPS).

Busch leszögezte, hogy 

elsődleges célunk a hibridbúzaprogram technikai mérföldköveinek elérése és idővel egyéb technológiák, például a természetes aszálytűrés és betegség-ellenállóság górcső alá helyezése a termesztőknek kínált érték további növeléséhez.  

Robert Hiles az ASUR részéről de Castelbajac jelezte, hogy cége saját alacsony költségű technológiájával fogja elérni a hibridbúzák további fejlesztését. Ez azt jelenti, hogy az ASUR a CROISOR, azaz a világon egyedül engedélyezett kémiai hibridizációs ágens használatával gyorsan és a CMS rendszerekhez szükséges drága anyai/apai nemesítési program nélkül hoz létre hibrideket.

A kémiai hibridizáció egyszeri alkalmazásával csaknem bármelyik elit vonal hímsterillé tehető és anyai vonalként használható, így mindössze öt-hat éven belül új hibrid dobható piacra. A legtöbb európai búzanemesítővel megállapodtunk, hogy újonnan jegyzékbe vett vonalaikat teszteljük és díjazás ellenében hibridek fejlesztéséhez használjuk. A fő pénzügyi terhet a CHA piaci engedélyének meghosszabbításához szükséges vizsgálatok magas költsége jelenti.
Hibridbúza in vitro tenyészet (forrás: BASF)

Itt tartunk

Az RAGT és a Bayer által kifejlesztett első hibridek a versenytársakéval megegyező genetikai rendszeren alapulnak majd, amelyre teljes „használati szabadság”, azaz szabadalmi korlátozásoktól való mentesség vonatkozik. Busch szerint a CMS rendszer segíti a vetőmagcégek hibridbúza kapcsán végzett munkáját, ezen belül pedig alapul szolgál a hibridbúza-vetőmag hatékony és gazdaságos termelése terén ismert akadályok leküzdéséhez.

De Castelbajac kitért arra, hogy az ASUR/SAATEN-UNION az elmúlt két évtizedben már számos búzahibridet hozott létre és dobott piacra. 

Az általunk 2009-ben jegyzékbe vett HYSTAR minden idők legsikeresebb búzahibridjének bizonyult. Ez az eltérő klímákon is hihetetlen hozamstabilitást mutató hibrid több mint 15 országban került értékesítésre, és a mai napig népszerű. Emellett elértük, hogy enyhébb szabályok vonatkozzanak a sintofenre, amelynek piaci engedélye meghosszabbítását 2034-ig szeretnénk elérni, és amelyet K+F célokra több nemesítőnek is biztosítunk szerte a világon.

Tatiana Dimitriadi hozzátette, hogy sok hibrid előállítása sajnos nehéz és költséges, emiatt pedig a számuk korlátozott. 

A kereslet kielégítése érdekében hosszú éveken át keményen dolgoztunk azon, hogy több vetőmagot tudjunk előállítani, és gyakran csalódást okoztunk ügyfeleinknek azzal, hogy nem tudtunk elegendő vetőmagot szállítani, miközben rajtunk kívül nem volt más szállító. A magas búzaáraknak és a folyamatos földrajzi terjeszkedésnek köszönhetően árbevételünk 2008 és 2014 között végig magas szinten volt. Ezután viszont a csökkenő terményárak és a szélsőséges időjárási jelenségek szerencsétlen sorozata – ami miatt több egymást követő évben alacsony volt a gazdálkodók jövedelme és egyre több saját magfogásból származó vetőmagot használtak fel – kedvezőtlenül hatott az árbevételünkre

 – ismerte el de Castelbajac.

Néhány egyszerűbben és olcsóbban előállítható „új generációs” hibridnek köszönhetően azonban az ASUR a licencek adása felé kezdte fordítani az üzleti modelljét, hogy csökkentse a közvetítői és logisztikai, valamint a vetőmagköltségeket. A BASF néhány éven belül tervezi az Ideltis™ hibridbúza kereskedelmi forgalomba hozatalát Európában, ahol Dimitriadi szerint a legnagyobb értéket kínálja majd a termesztőknek.

Vetőmagtermelés

A hibridárpa 20 éves kutatási tapasztalataiból nyert komoly vetőmagtermelési ismereteknek köszönhetően a Syngenta jelenleg a CMS hibridizációs technológia alkalmazásával fejleszt hibrideket

 – jelentette ki Hiles. Véleménye szerint a Syngenta ezáltal képes lesz a búzatermesztők számára gyorsan és kellő mennyiségben minőségi anyagot biztosítani.

Von Rhade jelezte, bár tény, hogy a hibridbúza-kutatás néhány fő problémája (például egyes helyreállító géneket az apanövénybe be kell juttatni) a technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már megoldható, 

egyelőre úgy gondoljuk, hogy jelenleg és talán még egy évtizedig a kémiai hibridizációs rendszerünk a legjobb módszer kiváló hibridek létrehozására még akkor is, ha a vetőmagtermelés költségesebbnek tűnik. Készek vagyunk azonban bármely jobbnak bizonyuló új vetőmagtermelési technológiát befogadni, és néhány technológia terén magunk is beruházásokat végzünk.

De Castelbajac szerint a hibridbúza-ellátási lánc biztosítása érdekében szükség van bizonyos mértékű készletre minőségi vetőmagokból, akár a nagyon korai rendelések kielégítésére, akár ha kevésnek bizonyul a vetőmagként használható szemtermés mennyisége, ám ez a magasabb nyári hőmérsékleti értékek, a növekvő energiaköltségek és a kevesebb növényvédő szer miatt egyre nagyobb kihívást jelent. Az ASUR ezért kifejlesztette az olyan nagy értékű áttárolt vetőmagok, mint a hibridbúza, csírázási veszteséggel vagy rovarokkal szembeni védelmét biztosító (SAFET’HY elnevezésű) vákuumcsomagolását. Ezt már más vetőmagcégeknek is kínálja a Tamia-Pack néven erre a célra létrehozott, saját startup vállalkozása.

További előrelépést jelent a hibridvetőmagok előállításában az anyanövény pollenellátásának javítása. Az ASUR, a Syngenta és az INRAE francia állami kutatóintézet (a POLLINOVA közös vállalkozáson keresztül) szabadalmaztatott egy olyan eszközt, amellyel a gabonafélék, a kukorica és potenciálisan sok más növény esetében növelhető a hibridvetőmagok hozama.

A Bayer különböző technológiákat alkalmaz, köztük a hibridizációt, a GMO-technológiákat és újabban a génszerkesztési technológiákat, hogy új és innovatív vetőmagokat dobjon a piacra. Busch példaként említette, hogy a Bayer három különböző módon (klasszikus nemesítés, biotechnológia és génszerkesztési technológia útján) fejlesztett ki alacsony növésű kukoricát, amivel testreszabott megoldásokat kínál a termesztési régiónak és szabályozási környezetnek megfelelően. 

A korszerű nemesítés másik példáját az arizonai (USA) Maranában kialakított üvegházak adják, amelyek a kukorica globális termékfejlesztési központjaként szolgálnak. A legújabb technológia úgy válik a gazdálkodók hasznára, hogy a nemesítési folyamat zárt térbe vitelével rövidebb idő alatt több vetőmag állítható elő.

A kereskedelmi forgalomba kerülő hibridvetőmagok szaporítását a BASF a CMS hibridizációs eljárással végzi, amely a vadbúzából származó természetes folyamat, vegyszerek nélkül történik és nagy mennyiségek állíthatók elő vele. 

Többféle búzahibridizációs technika létezik. Mi az egyéb hibridmagok, például az olajrepce és a kukorica előállításához hasonlító vetőmagtermelési módszert használjuk. A BASF-nél a háromvonalas rendszert alkalmazzuk hibridizációs ágensek nélkül: anyai vonal, fenntartó (amit az anyai vonalak reprodukciójához használunk) és apai vonal

 – jelentette ki Dimitriadi. Hozzátette, hogy a hibridbúza-vetőmagok előállítása és betakarítása a gazdálkodók által már megvásárolt hagyományos gépi eszközökkel és infrastruktúrával végezhető.

Hibridbúzatábla (forrás: Bayer)

Előretekintés

Busch megjegyezte, hogy az európai búzahozamok országonként és éghajlati övezetenként nagymértékben különbözhetnek, például Ukrajnában ez az érték 4 tonna/ha, míg az Egyesült Királyságban 8 tonna/ha. 

A szabad beporzású fajtákhoz képest a hibridek többlethozamai is nagyon eltérhetnek a növényeket érő stressz mértékétől függően, mert stressz hatására a hibridekben rejlő előnyök kifejezettebbek. Ráadásul a hibridekben rejlő előnyök nemcsak a hozamra, hanem a stabilitásra (biztosabb hozam kedvezőtlen viszonyok között) és a fenntarthatóságra (kevesebb input anyagra van szükség) is kihatnak. A hibridekkel új agronómiai rendszert fogunk kialakítani a búzának, amelynél a figyelem középpontjában nem csupán a hozam áll majd, és a kínálat nem csupán a vetőmagokra korlátozódik, hanem egyéb szempontok (pl. növényvédelem, szolgáltatások, digitális tanácsadás) is szerepet kapnak.

Az év elején a Syngenta piacra dobta az X-TerraTM búzát a francia termesztők számára. Hiles úgy fogalmazott, hogy 

célunk egy évről évre fejlettebb, innovatív termékáramlás biztosítása, amivel csökkenthető a növényvédő szerek és műtrágyák iránti igény, segíthetők a jobb talajgazdálkodást és vízmegtartást célzó termesztői erőfeszítések, ugyanakkor a zöld megállapodás törekvései is teljesíthetők.  

Iveson megerősítette, hogy az X-TerraTM búza 

adatelemzéssel és precíziós gazdálkodási technikákkal együttesen alkalmazva a nagyobb hatékonyságot célozza, maximális gazdálkodói megtérülést biztosító magasabb, stabil hozamokkal.  

Busch szerint a Bayer nagy lehetőséget lát abban, hogy a hibridbúza olyan növénytermesztési rendszert jelent a búzatermesztőknek, amely ellenálló a kedvezőtlen időjárás és a betegségek hatásaival szemben. 

Ez stabilabb jövedelmet biztosít majd a gazdálkodóknak, végső soron pedig növeli a várható nyereségességüket

 – szögezte le.

Dimitriadi emlékeztetett arra, hogy a búza kritikus fontosságú a globális élelmezésbiztonsághoz, mivel a globális kalóriafogyasztás mintegy 20%-át adja, továbbá rost, fehérje, vitaminok és ásványi anyagok teljes értékű forrása. Hozzátette, hogy a növekvő népesség élelmezéséhez 2050-ig 50-60%-kal kell növelni a búzaellátást, a piacon pedig áttörő innovációra van szükség a fokozódó kereslet fenntartható módon való kielégítéséhez.

Ezért vagyunk ennyire elszántak és kitartóak, hogy piacra juttassuk ezt az innovációt – a világnak szüksége van a hibridbúzára! Az Ideltis™ hibriddel vezetővé szeretnénk válni a hibridbúzával kapcsolatos testreszabott agronómiai megoldások terén. Izgatottan várjuk, hogy a nagy teljesítményű hibridbúza piaci megjelenésével feltáruljon a búzában rejlő lehetőségek teljes tárháza, a világ egyik legfontosabb növénye pedig eljusson napjaink és a jövő generációk búzatermesztőihez

 – jelentette ki Dimitriadi.

A búza kritikus fontosságú a globális élelmezésbiztonsághoz, ezért vagyunk ennyire elszántak és kitartóak, hogy piacra juttassuk a hibridbúzát.

Von Rhade és mindenki az ASUR-nál továbbra is meg van győződve a stabilabb hozamokat adó hibridek értékéről, különösen stresszes körülmények, például aszály, víznyomás vagy alacsony termőképességű talajok esetén, amelyek a klímaváltozás és a kevesebb növényvédő szer vagy műtrágya miatt egyre fontosabbak lesznek a búzatermesztők számára.

Örömmel látjuk, hogy több vetőmagcég is felismerte már ezt, és szeretne csatlakozni hozzánk. Amikor ez bekövetkezik, a piac kétségkívül bővülni fog. A hagyományos fajták és a gazdaságok saját magfogásai mellett valószínűleg a hibridek teszik majd ki az európai termesztők által használt búzavetőmag jelentős részét

 – közölte.

Forrás: https://european-seed.com/docs/books/volume-8/issue-3/?page=8

Szerző: Marcel Bruins

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárszektor Konferencia 2021

    Agrártámogatási reform, pénzözön a vidékfejlesztésben, világpiaci árrobbanás, forradalmi agrárinnovációk, precíziós gazdálkodás, digitalizáció. 2 nap, 10+ órányi szakmai program, 70+ előadó