Tömeges muslica-fertőzöttséget észleltek tavaly augusztus végére egyes málna- és szederültetvényeken, és szeptemberben már helyenként a bogyók 100 százalékos fertőzöttségét tapasztalták - tájékoztatta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) az agrárszektor.hu-t. Nógrád megyében például az imágók július végi megjelenését követően augusztus harmadik dekádjára alakult ki váratlanul erős lárvakártétel, elsősorban szeder- és sarjon termő málnakultúrákban. A megtermett gyümölcs értékesíthetetlenné vált, az átvétel megszűnt. Emiatt a termelők a szüret befejezésére kényszerültek, több tonna termést a bokrokon hagyva.

A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) 2012-es megjelenése óta Magyarországon elsősorban a bogyós gyümölcsű növényeken, így a málnán, a szedren és a bodzán okozott lényeges és számottevő károkat. A rovar egyedszáma és kártétele évjáratfüggő. A 2014-es, illetve a már említett 2016-os nagyobb mértékű felszaporodásában jelentős szerepe volt az átlagosnál jóval enyhébb és csapadékosabb nyári és téli időjárásnak, míg az átlagosnál forróbb és szárazabb 2015-ös nyári időjárás és az ezt megelőző hideg tél nem kedvezett a fajnak, és az egyedszám huszadára esett vissza. Tehát, a foltosszárnyú muslica esetében is igaz, hogy

- emelte ki a NÉBIH.

A rovar az idén még nem okozott számottevő károkat, és az országszerte kihelyezett csapdák sem fogták még meg a fajt. Kártétel idén szeptemberig nem túl valószínű, utána viszont már érdemes felkészülni rá. Ha azonban marad az év további részében a száraz, forró, csapadékban szegény időjárás, akkor jelentős kártételre idén nem kell számítani az előrejelzések szerint.

A foltosszárnyú muslica - ellentétben más muslicafajokkal - az érésben lévő egészséges gyümölcsöket károsítja, épp emiatt vált komoly kártevővé. Elsősorban a puha héjú és húsú gyümölcsökben okoz komolyabb károkat. A rovar rendkívül széles gazdanövénykörrel rendelkezik, leggyakrabban bogyósokon, vagyis szamócán, málnán, szedren, bodzán, áfonyán, ribiszkén, köszmétén észlelték. Szőlőn is károsít, valamint a csonthéjasokok közül kedveli a cseresznyét, a meggyet, az őszibarackot, a kajszi, a szilvát, illetve már sérült almán és körtén is megfigyelték.

 - mondta az agrárszektor.hu-nak Nagy Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének (GYKI) munkatársa.

A Drosophila suzukii nősténye csak az érőfélben vagy érett gyümölcsbe rakja tojásait, ezért is okoz nagy problémát a védekezés, a rovar ellen használható legtöbb rovarölő szer ugyanis közvetlenül érés idején már nem alkalmazható. Ennek az az oka, hogy a károsítás időszakában az élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartása szinte lehetetlen.

Egy másik hatékony védekezés, vagy inkább megelőzés lehet még a málnában és szederben a gyümölcsös izolátorhálóval történő lefedése. Amennyiben ez időben megtörténik, és a háló sérülésmentes, akkor ez a módszer akár közel teljes védelmet is nyújthat a muslica ellen - emelte ki az újfehértói állomás munkatársa.

A foltosszárnyú muslica elleni védekezés és megelőzés megtalálásának érdekében folyamatosan végeznek kutatásokat. Ezek elsősorban a csalogatóanyagok tökéletesítése és a "csalogat és öl" típusú csapdák tökéletesítésére összpontosítanak, és erzek a vizsgálatok kecsegtetnek a legnagyobb sikerrel is.

Ezen kívül az izolátorhálós kísérletek is nagyon ígéretesnek tűnnek - közölte Nagy Csaba.

A foltosszárnyú muslica azon kevés muslicafaj közé tartozik, amely a többitől eltérően, fűrészes tojócsövével képes tojását az érőfélben levő, egészséges gyümölcsbe helyezni. Az ecetmuslica viszont kizárólag a rothadó félben levő gyümölcsbe képes tojást rakni, mivel tojócsöve nem fűrészes.