Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A pálmaolaj jóval olcsóbban előállítható, mint az európai repceolaj, vagy éppen a hulladékokból nyert, újgenerációs zöld üzemanyag. Csakhogy míg a táplálkozásban a pálmaolajból készült termékeket bojkottálhatja az uniós fogyasztó, addig a bioüzemanyagban nem képes elkülöníteni a fenntarthatatlan termelésből származó alkotórészt. Márpedig az EU-ba érkező pálmaolaj fele dízelmotorokban ég el.
Európa képtelen a szükségleteinek megfelelő mennyiségben előállítani a zöld hajtóanyagot, ezért bármennyire is elítéli az erdőirtást, mégiscsak támogatja azt a pálmaolaj megvásárlásával - de eddig legalább dömpingvámokkal sújthatta a tengeren túlról érkező nyersanyagot. Most azonban a WTO rákényszerítette, hogy az Argentínával és Indonéziával szemben 2013 óta alkalmazott magas vámtételeket törölje el a közösség (22-25% helyett 4-8%). Az eredmény ez lett:
Argentínával egyébként is nehéz dolga lett volna Brüsszelnek, mivel Mercosur-ország lévén vele is és Brazíliával is javában zajlanak a szabadkereskedelmi tárgyalások, amelynek szerves része a bioüzemanyag szabad belépése a közösség piacára.
Mindeközben a végéhez közeledik a Megújuló Energia Irányelv (RED) szövegezése. Ebben a 2020 utáni zöldenergia-politikából száműzték volna a pálmaolajat. Az egymásnak ellentmondó intézkedések egy teljesen hatástalan rendszert eredményeznek. Az Euractív oldalain megjelent írás egyenesen azt állítja, hogy az unió zöldenergia-politikája megbukott: sem környezetvédelmi, sem energia-biztonsági oldalról nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ellenkezőleg: teljesen kiszolgáltatta az uniós ipart az importnak, és minden jel szerint kereskedelmi oldalról is védhetetlen. A cikk szerzője, Kristina Wittkopp azt a tanulságot vonja le az esetből, hogy
A szerző szerint megoldás lehet, ha nem egyes növényfajokat száműzünk a biodízeliparból, hanem valamennyi első generációs alapanyagot. Egy ilyen döntést már nehéz lenne megtámadnia az indonéz vagy a maláj kormánynak. Megjegyezzük: nehéz lenne ezt elfogadtatni az európai biodízelipar szereplőivel és beszállítóival is. Egyik pillantról a másikra biztosan nem lehet kihúzni a talajt az érintett befektetők lába alól.
