Megváltozik a vízhasználat Magyarországon: ez rengeteg kerttulajdonost érint

agrarszektor.hu
Szigorodnak a hazai ivóvízszabályok, és hamarosan több összetevő alapján kell vizsgálni a minőségüket, emellett csökken egyes, egészségre kockázatos anyagok megengedett aránya. A magánkutaknál is változások jönnek, a tervek szerint a lakosságot a közműves hálózat használata felé kell terelni.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Január 12-ig kell átültetni a hazai jogrendbe az Európai Parlament és a Tanács 2020. december 22-én az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 2020/2184 irányelvét, amely öt fő területet érint - írja a vg.hu. Az öt fő terület - amelyet a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) sorolt fel a magyarországi települések 2021-re vonatkozó vízminőségi jelentésében - a következő:

  • a kockázatalapú ivóvízminőség-felügyelet kiterjesztése a teljes ivóvízellátási láncra az ivóvíz célú nyersvizektől a fogyasztói pontig,
  • a vizsgálandó paraméterek és határértékeik felülvizsgálata az új tudományos (technológiai és toxikológiai) eredmények alapján,
  • a vízzel érintkező anyagok szabályozásának és engedélyezésének egységesítése az Európai Unió területén,
  • a lakossági tájékoztatás átalakítása, fejlesztése az ivóvízbe vetett fogyasztói bizalom erősítése érdekében,
  • az ivóvízhez nem vagy csak korlátozottan hozzáférő csoportok hozzáférésének javítása.

A jelentés szerint az ivóvíznek meg kell felelnie a vonatkozó minőségi határértékeknek, nem tartalmazhat olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai, fizikai vagy radiológiai anyagot, amely az emberi egészséget veszélyeztetheti. A megfelelő ivóvízminőség meghatározásában erőteljesebb szerepet kap a kockázatalapú szemlélet. Az új vagy újonnan felismert, potenciálisan egészségkockázatot jelentő szennyezők az Európai Bizottság által készített megfigyelési listára kerülnek majd, amelyből a hazai viszonylatban releváns paramétereket az országos tisztifőorvos választja ki.

Kötelezővé válik új fertőtlenítési melléktermékek - klorát, haloecetsavak - vizsgálata azokban a vízellátó rendszerekben, amelyekben az indokolt. A lakossági aggodalmat kiváltó, hormonháztartást befolyásoló anyagok közül kötelezően vizsgálandó minden vízellátó rendszerben a biszfenol-A. Az utóbbi évtizedekben felismert és bizonyítottan egészségkockázatot képező PFA-vegyületek (per- és polifluorozott alkil vegyületek), az urán és egy cianobaktériumok által termelt toxin, a mikrocisztin-LR, vizsgálata is kötelező azokban a vízellátó rendszerekben, ahol a megjelenése kockázatot jelenthet.

Az ólom és a króm határértéke 2036. január 12. után megfeleződik, ennek érdekében a szolgáltatói hálózatban lévő ólomcsövek és ólom bekötőcsöveket 15 éven belül le kell cserélni. Viszont a bór határértéke nő, ahol azt a geológiai adottságok indokolják. Közintézményekben a megfelelő ivóvízminőséget az ivóvízhasználat tényleges helyén kell biztosítani.

A kockázatalapú ivóvízminőség-felügyelet koncepciójának az ivóvízellátás három területén kell érvényesülnie: az ivóvíznyerésre használt vízbázisok, az ivóvízellátó rendszer és a épületek belső hálózata terén, elsősorban az ólomkioldódás és a Legionella baktérium előfordulása szempontjából. A jövőben kizárólag olyan ivóvízzel és használati meleg vízzel érintkezésbe kerülő termékek hozhatók majd forgalomba Magyarországon, amelyeknek vízzel érintkező anyagainak kiindulási anyagai szerepelnek az ECHA (Európai Vegyianyag-ügynökség) által összeállított európai pozitív listákon. Fel kell mérni a közműves ellátáshoz valamilyen okból nem vagy korlátozottan hozzáférő lakosság hozzáférési szintjét, és javítani kell a hozzáférésüket. Az ivóvízvétel céljából magánkutat használó várandós és három év alatti gyermeket nevelő lakosok számára a népegészségügyi hatóság ingyenes vízvizsgálati lehetőséget biztosít a kútvíz mikrobiológiai minőségének, nitrit- és nitráttartalmának ellenőrzésére.

Az is szerepel a jelentésben, hogy adott fémből, vegyületből, egyéb anyagból mennyi lehet a vízben ahhoz, hogy az elfogadható minőségű legyen, hogy a túl nagy előfordulása milyen egészségi kockázattal jár, és hogyan lehet megszabadulni tőle. Így például megtudható, hogy E. Coli egyáltalán nem lehet ivóvízben, a jelenléte szennyvíz vagy szennyezett talajvíz eredetű szennyezésre utal. Valamennyi nitritet viszont tartalmazhat az ivóvíz.

A magánkutak vízminőségét a népegészségügyi hatóság nem ellenőrzi, ott a megfelelő vízminőségről a tulajdonosnak kell gondoskodnia. A 2016-ban érvénybe lépett szabályozás szerint létesítéskor, majd háromévente kell megvizsgálni a víz minőségét. A tapasztalatok szerint azonban a tulajdonosok többsége nem tud erről a kötelezettségéről. A magánkutak vízminőségének értékelésében és a felhasználhatóság feltételeinek meghatározásában a népegészségügyi hatóság nyújt segítséget. A magánkutak sokkal nagyobb kockázatot jelentenek az egészségre ártalmas mértékű nitrit- vagy nitrátszennyezés szempontjából.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?