Nem hatottak a gazdatüntetések: döntött az Európai Parlament

Nem hatottak a gazdatüntetések: döntött az Európai Parlament

Hosszas viták, jelentős változtatások és az euroszkeptikus módosítók elutasítása után kedden megszavazta az Európai Parlament a természet helyreállításáról szóló uniós rendeletet. A természetvédelmi témájúnak tűnő jogszabály érinti a mező- és erdőgazdálkodást is, hogy mennyire, az viszont leginkább a tagállamokon múlik majd. Az időközben sokat puhult jogszabály előírja a legkülönfélébb élőhelyek leromlásának megfordítását, a biodiverzitás támogatására való törekvést, a beporzók, lepkék és madarak védelmét is. A jogszabályban van vészfék-rendelkezés is: az Európai Bizottság bármikor leállíthatja a megvalósítást, ha veszélyeztetve érzi az élelmiszertermelést. Az Agrárszektor a helyszínről, az Európai Parlament strasbourgi üléséről tudósít.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Kifejezetten ellentmondásos, vitatott volt a jogszabály a kezdetektől fogva, a vitáknak pedig újabb tápot adott a közelmúltban a szerte Európában tapasztalt gazdatüntetési hullám is. Nem csoda, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslata sokat enyhült máig, amikor a zárószavazásra sor került Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén.

Az Európai Bizottság eredeti javaslata nem csupán a természetvédelmet, hanem a már eddig is valamilyen módon leromlott területek helyreállítását célozta, ráadásul nagyon konkrét, számszerűsített elvárásokkal.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben bizonyítható javulás van az érintett területeken, akkor nehezen lesz számonkérhető bármi más a tagállamokon.

Igazából senki sem lelkes

A puhulással ráadásul nem valami egészséges kompromisszum alakult ki, hanem inkább egy olyan öszvérmegoldás, amellyel végső soron senki nem lehet maradéktalanul elégedett. A rendelet ellenzői szerint a Bizottság eleve túl messzire ment, és még az enyhült szöveg is aránytalan terheket ró a sok más problémától is szenvedő agráriumra. Az inkább a környezetvédelem oldaláról közelítő képviselők és civil szervezetek szerint viszont a felpuhult javaslat nem elég arra, hogy az eredeti célokat, vagyis a leromlott ökoszisztémákat helyreállítsa.

Hogy pontosan milyen változásokat fog hozni a rendelet a gyakorlatban, azon belül is az agrártermelés mindennapjaiban, az alapvetően a tagállamokon fog múlni. Nekik kell ugyanis kidolgozniuk azokat a konkrét lépéseket, amelyekkel a meghatározott célok végrehajthatók.

Ami változik

Ez tükrözi az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájában megfogalmazott azon fő célkitűzést, hogy 2050-re valamennyi ökoszisztéma helyreálljon, rugalmas és ellenálló legyen, valamint megfelelő védelemben részesüljön.

Mindezt egy sor, az ökoszisztémákra vonatkozó kötelező érvényű célkitűzés támasztja alá, amelyek konkrétan meghatározzák, hogy a tagállamoknak mit kell elérni – és azt is, hogy mikorra. A tagállamoknak nemzeti helyreállítási terveket kell kidolgozniuk arra vonatkozóan, hogy miként érhetik el ezeket a célokat nemzeti szinten állapotfelmérésekkel, helyreállítási tervezéssel, jelentéstétellel és a megfelelő finanszírozás révén.

A tagállamoknak mindenekelőtt az ökoszisztémákra vonatkozó célokat kell meghatározni az előírt élőhelytípusokra. Ezzel párhuzamosan folyamatot kell létrehozni egy, az egész EU-ra kiterjedő módszertan kidolgozására az említett ökoszisztémák állapotának értékelésére. Ez adott esetben lehetővé tenné a konkrét, további helyreállítási célokat a későbbiekben.

A természet-helyreállítási rendelet által érintett területek a következők:

  • Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek
  • Városi (települési) ökoszisztémák
  • Folyók és árterek
  • Beporzó rovarok
  • Mezőgazdasági ökoszisztémák
  • Erdei ökoszisztémák

Az agráriumot is érinti

A célok meghatározása után a tagállamok kötelesek lennének bevezetni a helyreállítási intézkedéseket, amelyek szükségesek a mezőgazdasági ökoszisztémák biológiai sokféleségének növeléséhez.

Ilyenek például a gyepi pillangóindex, a szántóföldek talajában lévő szerves szénkészlet, valamint a nagy változatosságot mutató tájképi jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya. Ez utóbbi esetében az eredeti bizottsági javaslat 10 százalékos arányt kötött ki, de a jogalkotás folyamán ez is felpuhult némileg, a konkrét szám helyett jelenleg csupán előrehaladás az elvárás, vagyis lényegesen enyhébb a kötelezettség.

A gyepi pillangóindex, valamint a rendelet által szintén nevesített beporzók védelmének ügyében felmerülhet természetesen az, hogy újabb kártevő elleni szereket korlátoznak vagy tiltanak be, ám erre feltehetőleg nem kell számítani.

Ezen túlmenően, a mezőgazdasági területek madárindexének nemzeti szintű javítására külön célkitűzés kerülne meghatározásra, amelyeket 2030-ra, 2040-re és 2050-re kell elérni. Ezek a célok magasabbak lennének azokban a tagállamokban, amelyekben történelmileg a mezőgazdasági területeken élő madárállományok jobban megfogyatkoztak. Ez szintén olyan pont, ahol az eredeti javaslathoz képest enyhült a szöveg.

A tagállamok kötelesek lennének továbbá helyreállítani és nagy részben újra vizes élőhellyé alakítani a lecsapolt tőzeglápok 70 százalékát 2050-ig. Fontos, hogy a 30 százalékos szintet már 2030-ig el kell érni, 25 százaléknak pedig újból vizes élőhelynek kell lennie.

Nagyszabású faültetési program

A rendelet kitér az erdei ökoszisztémákra is. Az uniós tagállamoknak lépéseket kell tenniük az erdők biológiai sokféleségének növelésére, valamint bizonyos mutatók, mint például a lábon álló és fekvő holtfa, valamint az erdei madárindex tagállami szintű növekvő tendenciáinak elérésére. Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az erdőtüzek kockázatát is.

Van vészfék

Fontos, hogy a rendelet egésze tartalmas egy vészfék-rendelkezést is, amelynek értelmében az Európai Bizottság még szüneteltetheti a végrehajtást a későbbiekben.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?