Megfő, megég a gyümölcs a fákon
Beindult a kényszerérés, egyre nagyobb problémát okoz a gyümölcságazatban is az extrém hőség és az erős UV-sugárzás párosa.
Elemzőként, illetve újságíróként csaknem két évtizede dolgozom a szakmában, szakterületem az agrárium és az élelmiszeripar. A klasszikus cikkírás mellett régóta részt veszek agrárszakmai eseményeken moderátorként, így aktívan szerepelek a Portfolio Csoport rendezvényein is, valamint állandó műsorvezetője vagyok az Alapvetésnek, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjének. Emellett elemzőként rendszeresen megszólalok különböző médiumokban mezőgazdasági és élelmiszeripari témákban. 2021 óta dolgozom a Portfolio Csoportnál, 2023 óta az Agrárszektor főszerkesztőjeként.
Beindult a kényszerérés, egyre nagyobb problémát okoz a gyümölcságazatban is az extrém hőség és az erős UV-sugárzás párosa.
A csapadékosabb régiókban a profi termelők 8 tonnát is tudtak hozni idén, de a javítóbúzát nagyítóval kell keresni.
Minden kánikulai nappal 200 ezer tonnányi kukoricáról kell lemondania az országnak és egyelőre nem látszik az enyhülés.
A generációs változás új fogyasztói szokásokat is jelent, amelyekre reagálnia kell a pincészeteknek is.
10-15 százalékos költségnövekedést jelent a szőlészetekben az idén jól terjedő peronoszpóra és a lisztharmat elleni védekezés.
Lassan vége az aratásnak, a hozamok és a minőség is elmarad a reményektől, és nagy a területi szórás is.
A büki Purina gyárban járt az Agrárszektor, ahol robotok készítik a házi kedvencek csemegéit.
A gazdákkal közösen pörgetné fel a vállalat a regeneratív talajművelésre való átállást.
Az emlékezetes orosz embargó hatásai ismétlődhetnek meg, ha Peking túl szigorúnak bizonyul Európával szemben.
Továbbra sem érte el a Covid előtti szinteket a söripar, a kisüzemi szegmensen pedig a sportesemények sem segítenek.
Lesznek, akik elvéreznek: a vállalat helyzete és a projekt megalapozottsága döntő jelentőségű.
A szakértő szerint a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, de ez sem lesz elég minden térségben.
A Vitafort vezérigazgatója szerint a kontinens népességnövekedése alapvetően formálja át a globális takarmánypiacot is.
Nem volt jó biznisz a vágás-darabolás tavaly, milliárdos veszteségek születtek Mohácson és Kiskunfélegyházán is.
Nem a készítménygyártáson, hanem a források befektetésén kerestek 2023-ban a húsipari cégek, volt akit ez tartott a felszínen.
A vidékfejlesztési források hatását elemeztük Hollósi Dáviddal az Alapvetés podcast adásában.
Van egy nyitott termelői réteg, amely fogékony az innovációkra – hangzott el az AgroFuture konferencián.
A magyar agrárszereplők is részesülhetnek a közvetlen támogatási forrásokból, amelyekkel innovatív projekteket díjaz az Európai Unió.
Az új agrártámogatási rendszer kialakítása éppen a magyar elnökséggel indul – mondta el az államtitkár az AgroFuture konferencián.
Jók a tapasztalatok a fülöp-szigeteki munkavállalókkal, sokszor „kenterbe verik” a magyar segédmunkásokat – hangzott el az AgroFood konferencián.

December 2-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát Siófokon.
A termesztésben ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása.
A biomassza fűtési rendszerek jó alternatívát jelenthetnek gazdáknak a hektikus energiaárak közepette.
A világ mezőgazdasága évente mintegy 11 milliárd tonna élelmiszert állít elő, és közel 1,2 milliárd embernek ad munkát.
A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
Veszélybe került a világ egyik legfontosabb növényi fehérjeforrása. Most összefogtak a megmentéséért.