Kegyetlenül megdrágult ez az élelmiszer itthon: mégsem elégedettek a termelők
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
Szedlák Levente vagyok, 2019 ősze óta az Agrárszektor újságírója. Valamennyi fő témakörbe beleártottam már magam, de a legszívesebben régi és új gépekről, drónokról, robotokról és agrárgépészeti innovációkról írok.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
Az idei, rendkívüli aszály hatására ismét fellendülhet a cirok termesztése Magyarországon.
Elkerülhetetlen, hogy az élelmiszerek előállításának megnövekedett költségei megjelenjenek a fogyasztói árakban.
Bukhatják a megítélt támogatást azok, akik határidőre nem készülnek el a tervezett beruházással.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint további áremelkedések várhatóak a lisztek és a pékáruk frontján.
Elképesztően népszerűek lettek a precíziós gazdálkodást lehetővé tevő gépek a magyarok körében.
Egyre népszerűbb a magyarok körében a sütőtök, ősszel szinte minden újságban, magazinban van ilyen recept.
Komoly oka van annak, hogy miért a sajtok, tehéntúrók, tejek és joghurtok drágultak meg a leginkább.
Nehéz helyzetben vannak a magyarországi cukorrépa-termesztők, miközben óriási lehetőségek rejlenek az ágazatban.
Hiába kiváló minőségű az idén készített magyar méz, nem pörög a felvásárlás, de a kivitel se.
Még nem lehet hátradőlni a betakarítás után, gondoskodni kell a termény megfelelő tárolásáról is.
Az agráriumban tapasztalható áremelkedések nagyobb tudatosságra, előre tervezésre ösztönzik a termelőket.
Több mint száz terméknél éltek már az élelmiszergyártók a napraforgó-étolaj helyettesítésének a lehetőségével.
Kegyetlenül megdrágultak Magyarországon a zöldségek, és hol van még az áremelkedések vége?
Brutálisan megnőttek Magyarországon a mezőgazdasági termelés költségei, még Európa többi országához képest is nagy a drágulás.
Elképesztő, mennyibe kerülnek most a szezonális gyümölcsök a hazai boltokban, piacokon.
Az erdei gombagyűjtésnek is megvannak a maga szabályai, amelyeket be kell tartani.
A következő években rendkívüli módon meg fogja érni a magyar gazdáknak a lucerna termesztése.
Óriási a bizonytalanság az ágazatban, kérdéses, hogy lesz-e elég műtrágya a következő szezonra.
A 2023-as év nagyon nehéz lesz mind a termelőknek, mind a gyártóknak, mind a fogyasztóknak.

A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.