Veszedelmes kártevő pusztítja a magyar gabonát: így lehet védekezni ellene

Noha lassan véget érnek az őszi betakarítási munkálatok, még nem dőlhetnek hátra a szántóföldi növénytermesztők. A learatott termést ugyanis, annak felhasználásáig vagy értékesítéséig tárolni is kell valahol. Ez pedig egy olyan feladat, amely komoly odafigyelést igényel, a nem megfelelő tárolás ugyanis a termés minőségének és értékének rovására mehet, súlyosabb esetben pedig különféle károsítók megjelenéséhez és elszaporodásához vezethet, amelyek aztán - hacsak a termelők nem észlelik őket idejekorán, és nem teszik meg a szükséges intézkedéseket - jelentős, akár teljes termésveszteséggel is járhatnak.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Bár sokan azt hiszik, hogy a növénytermesztés a vetéstől az aratásig tart, a valóság ennél összetettebb, hiszen a betakarított terméssel kezdeni is kell valamit. Akár az értékesítés, akár a felhasználás legyen a termés végső sorsa, addig - ami akár hónapokat is jelenthet - valahol tárolni is kell azt. Erre a célra a legtöbb gazdálkodó saját tárolóegységekkel, raktárakkal és silókkal rendelkezik, míg mások - a saját tárolókapacitásuk hiánya vagy szűkös volta miatt - a bértároltatást választják. A gabonafélék tárolása azonban egy rendkívül komplex feladat, ahol rengeteg körülményre kell folyamatosan figyelemmel lenni, ellenkező esetben ugyanis komoly veszteségek érhetik a gazdálkodót.

A nem megfelelően tárolt termésben ugyanis különféle kártevők és kórokozók jelenhetnek meg. Ezek felbukkanása és elszaporodása jócskán csökkentheti a termés minőségét és értékét, különösen súlyos esetben le is nullázhatja azt. Ezek mellett a helytelen tárolás során olyan biológiai és kémiai folyamatok is megindulhatnak a termésben, amelyek ugyancsak az értéket csökkentő, az értékesítést megnehezítő, vagy ellehetetlenítő hatással járhatnak. De melyek is ezek a veszélyek, és hogyan lehet védekezni ellenük?

A szakértők szerint gyakori tárolási hiba például az, hogy a terményeket már 14,5%-os nedvességtartalommal betárolják. Ez azonban azzal jár, hogy már egy kismértékű nedvesedés is további folyamatokat - mint például a penészesedés, erjedés, összetapadás vagy csírázás - indukál, ráadásul a gombás fertőzések nyomán a megemelkedett toxintartalom először az adott termény élelmiszercélú, majd pedig takarmánycélú felhasználását lehetetleníti el. Fontos azonban, ahogy arra Sipos József növényorvos is rámutatott, hogy ezek a toxinok utólag már nem távolíthatóak el a gabonáról, bár különböző malomipari eljárásokkal csökkenthető ez a toxinszint. A nem megfelelő, a szükségesnél magasabb tárolási hőmérséklet - a megnövekedett páratartalommal együtt - rovarkártevők, így például a lisztbogár és a gabonazsizsik megjelenésének kedvez, míg a tárolók fizikai hibái és hiányosságai - lyukak és repedések - a beázás, illetve a bepárásodás veszélyén túl a rágcsálók és madarak felbukkanásához vezethetnek.

Ahogy azt Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók,Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára az Agrárszektornak elmondta, nagyon nem mindegy, hogy milyen tárolóban helyezi el az ember a terményét. Fontos, hogy a higiéniás szempontokat mindenkor szem előtt kell tartani, és hogy olyan ember kezelje a raktárat, akinek megfelelő tudása és képzettsége van hozzá. A tárolót, amíg üres, addig elő kell készíteni - mondta a szakember, hozzátéve, hogy gondoskodni kell a fertőtlenítésről, a megfelelő szellőzésről, szellőztetésről, valamint a hőmérsékletek méréséről is. Pótsa Zsófia szerint kötelezőnek kellene lennie annak, hogy az emberek csak olyan termést tároljanak be, amelyet már minősítettek. Ugyancsak nagy a jelentősége annak, hogy a betárolásra szánt termésnek milyen a toxinszintje, a fertőzött tételeket ugyanis azonnal el kell különíteni a kevésbé fertőzött, vagy tiszta terméstől.

A Gabonaszövetség főtitkára beszélt arról is, hogy a rágcsálók tekintetében az a legfőbb szempont, hogy egyáltalán ne is tudjanak bejutni a raktárakba, ezért azok előkészítése során alaposan át kell nézni ezen létesítmények állapotát, és felszámolni minden olyan pontot, rést vagy repedést, amely a rágcsálók potenciális bejutását okozhatja. Pótsa Zsófia szerint ezeknél a raktáraknál arra kell hangsúlyt fektetni, hogy gombától, penésztől és kártevőktől mentes legyen, valamint jól zárható és jól szellőztethető. De még ha az elsődleges követelményeknek meg is felelt a tárolóhelyiség, akkor is vannak feladatok, mint például a termés szellőztetése, forgatása, illetve a hőmérséklet - és más környezeti paraméterek - mérése. Ha pedig a kártevők mégis megjelennének a raktárban, akkor azokat azonnal gázosítani kell. Ezek a károsítók ugyanis óriási károkat okozhatnak - mutatott rá Pótsa Zsuzsanna, hozzátéve, hogy a nem megfelelő nedvességtartalmú betárolás esetén az áru bepállhat, míg a mikotoxinokkkal, gombákkal fertőzött termék betárolása esetén akár az egész termés is tönkre mehet.

Hasonlóképpen vélekedett ifj. Kenyeres Ervin, a raktározással és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó családi vállalkozás, a Kenyeres Gabona Kft. egyik ügyvezetője. A szakember szerint a gabona tárolása során leginkább arra kell figyelni, hogy megfelelő áru érkezzen, mert csak a jó minőségű termést lehet hosszútávon megőrizni. Fontos továbbá, hogy az áru tiszta, megfelelő nedvességtartalmú és kártevőktől mentes legyen. A náluk betárolt gabonák hőmérsékletét hetente, kéthetente mérik, és ha bármi problémára utaló jelet találnak, akkor azt kezelik - magyarázta ifj. Kenyeres Ervin, példaként hozva fel azt, hogy ha egy ilyen ellenőrzés során rovarokat találnak az áruban, akkor az jelzik a partnereknek, és megrendelik a gázosítást. A vállalat ügyvezetője elmondta, hogy a gabonaféléknél főleg a zsizsikre, a termények egészét nézve pedig inkább a lisztbogárra kell odafigyelni, de nem szabad lebecsülni a fuzárium és a mikotoxinok jelentette veszélyt sem. Az ezek ellen való védekezésnél pedig az állagmegóvásra kell nagy hangsúlyt fektetni - mondta ifj. Kenyeres Ervin.

Ezért fontos például, hogy a tárolóban ne csapódhasson le a pára, mert akkor megjelennek a gombák és a mikotoxinok, valamint elkezd penészesedni az áru. Ezt rendszeres átmozgatással, szellőzéstetéssel lehet megelőzni, akár raktáron belül, akár más raktárba történő átszállítással. A szakember szerint, még ha meg is jelennek ezek a károsítók a raktárakban, ha idejében észlelik őket és kezelik a helyzetet, akkor nem fognak tudni nagy kárt okozni a termésben. Különösen igaz ez a már emlegetett lisztbogárra - mutatott rá ifj. Kenyeres Ervin. A gabonazsizsik már más lapra tartozik, az kártékonyabb rovar, mivel megszúrja a kukoricát és kieszi a mag belsejét, ezért nehezebb felmérni a kár tényleges nagyságát. A Kenyeres Gabona Kft. egyik ügyvezetője ugyanakkor elmondta, hogy az utóbbi évek pályázatainak köszönhetően egyre több nagyobb gazda tudott nagyobb tárolót építeni, és emiatt többen tudnak biztonságosan tárolni, és rendszeresen ellenőrzik is a betárolt terményeket. Vannak azonban olyanok, akik hanyagabbak voltak, és nem foglalkoztak ezzel, ám ez a jövőben változni fog, mivel az értékesítők is egyre inkább megkövetelik azt, hogy az áru jó minőségű, jó állapotú és állagú legyen. Ez illeszkedik abba a trendbe, amelyet az Agrárszektor által korábban megkérdezett, a gabona- és takarmánytárolók tervezésével és kivitelezésével is foglalkozó vállalatok szakemberei is jeleztek.

EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?