Idén ősszel indul a magyarországi beporzómonitorozás terepi előkészítése 70 helyszínen.
A magfogás több annál, mint hogy az érett termésből kiszedjük a magot és egy zacskóba tesszük.
Közszolgálati jellegű elismerésre és nagyobb finanszírozásra számítanak a hazai méhészek.
Olyan szolgáltatások kerültek veszélybe, amire az egész civilizációnk épül.
A növénytermesztésnek nem elegendő a vízhiányhoz alkalmazkodnia, beporzók nélkül sem fog menni.
Nem minden kertben az a leghatékonyabb rendszer, amikor a zöldségeket hosszú, egyenes sorokba vetjük vagy ültetjük.
Újragondolt méhész-szövetkezetekkel mentené meg a szakmát egy friss kezdeményezés.
Augusztusban és kora ősszel nemcsak a betakarításé a főszerep a kiskertben, hanem a magfogásé is.
Terepi vizsgálattal igazolták, hogy a kémiai szúnyogirtás a beporzó rovarokat is pusztítja.
Az ökológiai kapcsolatoknak nagy szerepe van a sikeres kertészkedésben a kutatások szerint.
Friss adatok szerint 1991 óta több mint felére csökkent a kontinens gyepeken élő lepkéinek állománya.
Az Európai Unió mezőgazdasági üzemeiben 2023-ban 9,4 millió méhkaptárt tartottak nyilván, ami 16 százalékos növekedést jelent a három évvel korábbi állapothoz képest.
A kérdésre Godó Laura, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszolt.
A „No Mow May” mozgalom az utóbbi évek egyik legnépszerűbb és legvitatottabb kertészeti trendjévé vált.
A kérdésre Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője válaszolt.
A gyepeknek nagy szerepe van a biodiverzitás fenntartásában, a vízmegőrzésben és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Az áprilisi aszály miatt „vágatlan május mozgalmat” hirdetett Gajdos László, a Tisza leendő élő környezetért felelős minisztere.
Egyetlen üveg méz elkészítése mögött elképesztő csapatmunka, több tízezer kilométernyi repülés és több millió virág beporzása áll.
A méhek titka az emberiség számára is példaértékű szervezettségben és a környezettel való harmóniában rejlik.
Veréblakótelep, birkalegelő, denevérodú, bagolyköpet: környezetvédelmi akciókkal zöldíti telephelyeit a nagy vállalat.
A doktori fokozattal járó többlettudást a magyar agrárcégek sem értékelik igazán.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
