A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
A hazai agrárium és élelmiszeripar régóta megoldatlan strukturális gondokkal küzd - a megoldás összetett, amelyben az új kormánynak is lenne feladata.
Biztosítani kell az utánpótlást és a generációváltást a kertészeti ágazatban is.
A „steak”, „szalonna”, „csirkemell” vagy „bélszín” elnevezés kizárólag állati eredetű termékekre vonatkozhat.
Korábban még egyetlen magyar egyetem sem került be saját szakterületének első száz helyezettje közé.
Jakab István: a cél az, hogy a jövő generációja a kezébe vegye a saját sorsát az agráriumban
Jelentős mérföldkövet sikerült elérni, a pozitív hatások már most érezhetők.
A generációváltás támogatásának harmadik pillére is azokat a fiatal gazdákat támogatja, akik nem meglévő gazdaságot vesznek át.
A francia takarmánygyártás 2025-ben 1,1 százalékos növekedéssel 18,88 millió tonnára emelkedett.
A digitális mezőgazdaság ma még a hazai termelők mindössze 5-10 százalékát érinti, ám a következő évtizedben jelentős előrelépés várható.
Életpályamodellt hirdetett, és az élelmiszeripar stratégiai szerepéről beszélt Lázár János Mezőhegyesen.
Sáros, elavult szakmaként tekintenek az agráriumra, így az utánpótlás egyre komolyabb probléma.
Hatást szeretnének elérni, az agrárium viszont sokuk szerint még mindig egy sáros, elavult szakma.
Megszülettek az első támogató döntések a gazdaságátadást támogató pályázati felhívásnál.
A magyar bor nemzeti identitásunk része, hozzátartozik a kultúránkhoz, ezért az ágazat támogatása, a termékek piaci pozícióinak erősítése kiemelt feladata az agrártárcának.
Egyre nagyobb figyelmet kap az agrárvállalatok körében is a generációváltás témája.
Az európai gazdatársadalom helyzetének javítására a Bizottság elnöke új intézkedéseket jelentett be.
Bár az idei év nem kedvezett a magyar mezőgazdaság szereplőinek, a jövőt illetően van ok a bizakodásra - véli Papp Zsolt.
Az Alapvetés podcast eheti különkiadásában az ágazat fontos szereplői értékelték a 2025-ös év kihívásait.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
