Az aszály miatt elrendelt rendkívüli készültség indokolt, de a szakértők szerint az idei terméskiesést már nem lehet érdemben mérsékelni.
A világ fejlődő gazdaságai újabb fenyegetéssel néznek szembe, miután egy rendkívül erős jelenség tetézhet számos eseményt.
Az élelmiszer-biztonság megerősítését és az agrárpolitikai források megőrzését sürgetik az osztrák agrárkamarák.
A friss árfolyamok mellett a búza például tonnánként mintegy 12 ezer forinttal ér kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Júniusban 1,7 százalékra csökkent a fogyasztói árak éves növekedési üteme hazánkban.
Az európai uniós agrárpiacok a növekvő önköltség és a bizonytalanságok ellenére is stabilak maradnak 2026-ban.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal a kötelező árréskorlátozás kivezetéséről.
Spanyolországban jelentősen csökkentették az üzemanyagok áfáját, hogy segítsenek a nehéz helyzetbe került fuvarozókon.
A magyar kiskereskedelem tavaly 20 290 milliárd forintos forgalmat ért el, amellyel ismét növekedési pályára állt.
Az élelmiszerpiacon jelenleg a tejipar helyzete a legnehezebb, az európai túltermelés és az exportlehetőségek szűkülése lenyomta a nyerstej árát.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent.
Idén nyáron a hazai büfékben és cukrászdákban is drágul a fagylalt és a lángos is.
A dízel állami támogatása és a kiskereskedelmi láncok együttesen fékezik az élelmiszerárak emelkedését Spanyolországban.
Az európai élelmiszerpiac egyik legvitatottabb témája éveken át a „kettős minőség” volt.
Sokszor értetlenül állnak a polcok előtt: hogyan lehetséges, hogy egy kilogramm sertéshús olykor olcsóbb, mint egy kilogramm paprika.
Hiába nőttek a bérek, a zöldségek és gyümölcsök árait még mindig rendkívül magasnak érzik a magyarok.
Nagyot drágult a tojás itthon, ráadásul évről évre egyre kevesebbet termelmek belőle.
Tavaly a boltok közel 3%-a tűnt el a piacról, ami megegyezik az inflációs és energia ársokk előtti átlaggal.
A magyar élelmiszeripar folyamatosan veszít részesedéséből a hazai fogyasztásban, és egyre nagyobb szeletet hasít magának az import.
A piaci mozgásokat most alapvetően a termelési ciklusok, és nem az infláció határozzák meg a bolgároknál.
Már most látszik, hogy a legtöbb gazdának nemhogy nyeresége nem lesz, hanem mélyen a zsebébe is kell nyúlnia.
Ez a döntés a gyártóknak és a mezőgazdasági termelőknek is kedvező piaci lehetőségeket teremtene.
A csirkehús kivitele 22 százalékkal 81 ezer tonnára, míg a pulykahús exportja 22,5 százalékkal közel 12 ezer tonnára emelkedett.
Bár augusztusban is fontos a megfelelő tápanyag-utánpótlás, egyáltalán nem mindegy, miket juttatunk ki.
Tragikus a helyzet, ez lehet a magyar kukorica legsúlyosabb éve.
