A világ fejlődő gazdaságai újabb fenyegetéssel néznek szembe, miután egy rendkívül erős jelenség tetézhet számos eseményt.
Az élelmiszer-biztonság megerősítését és az agrárpolitikai források megőrzését sürgetik az osztrák agrárkamarák.
A friss árfolyamok mellett a búza például tonnánként mintegy 12 ezer forinttal ér kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Júniusban 1,7 százalékra csökkent a fogyasztói árak éves növekedési üteme hazánkban.
Az európai uniós agrárpiacok a növekvő önköltség és a bizonytalanságok ellenére is stabilak maradnak 2026-ban.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal a kötelező árréskorlátozás kivezetéséről.
Spanyolországban jelentősen csökkentették az üzemanyagok áfáját, hogy segítsenek a nehéz helyzetbe került fuvarozókon.
A magyar kiskereskedelem tavaly 20 290 milliárd forintos forgalmat ért el, amellyel ismét növekedési pályára állt.
Az élelmiszerpiacon jelenleg a tejipar helyzete a legnehezebb, az európai túltermelés és az exportlehetőségek szűkülése lenyomta a nyerstej árát.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent.
Idén nyáron a hazai büfékben és cukrászdákban is drágul a fagylalt és a lángos is.
A dízel állami támogatása és a kiskereskedelmi láncok együttesen fékezik az élelmiszerárak emelkedését Spanyolországban.
Az európai élelmiszerpiac egyik legvitatottabb témája éveken át a „kettős minőség” volt.
Sokszor értetlenül állnak a polcok előtt: hogyan lehetséges, hogy egy kilogramm sertéshús olykor olcsóbb, mint egy kilogramm paprika.
Hiába nőttek a bérek, a zöldségek és gyümölcsök árait még mindig rendkívül magasnak érzik a magyarok.
Nagyot drágult a tojás itthon, ráadásul évről évre egyre kevesebbet termelmek belőle.
Tavaly a boltok közel 3%-a tűnt el a piacról, ami megegyezik az inflációs és energia ársokk előtti átlaggal.
A magyar élelmiszeripar folyamatosan veszít részesedéséből a hazai fogyasztásban, és egyre nagyobb szeletet hasít magának az import.
A piaci mozgásokat most alapvetően a termelési ciklusok, és nem az infláció határozzák meg a bolgároknál.
Kapitány István szerint egyelőre számos gazdasági és szerződéses kérdést kell áttekinteni, mielőtt felelős döntés születhetne az árrésstop és a különadók jövőjéről.
Magas hozzáadott érték nem (csak) a termelésben keletkezik.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
