A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
A klímaváltozás hatásai különösen az Alföldön jelentenek komoly kihívást, ahol a növekvő hőmérséklet és a fokozódó párolgás tovább súlyosbítja a vízhiányt.
Az elmúlt évek időjárása egyértelmű üzenetet küldött a magyar mezőgazdaságnak. A klímaváltozás hatására az aszályos időszakok gyakoribbá váltak, még a lehullott viszonylag kevés csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebb, miközben a termelőknek változatlanul biztosítaniuk kell a növények fejlődéséhez szükséges feltételeket.
A startertrágyázás sikerének kulcsa a növény kezdeti fejlődéséhez szükséges, könnyen felvehető tápanyagok biztosítása.
Az idei ősz aszályos volt, a búzát és az árpát sokfelé poros magágyba vetették. A száraz talajból a foszfor és a kálium nehezen jut el a gyökérig, ezért a kelő növény akkor is hiányt szenvedhet, ha a talajvizsgálat jó ellátottságot mutat. A 3–4 leveles kortól kijuttatott Natur Power és Mono-kezelés ezt a néhány hetes hiányt hidalja át.
A szilvabarack, szedermálna és josta olyan növények, amelyek több faj előnyeit egyesítik.
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság mezőgazdasága egyre nagyobb versenyhátrányba kerülhet a világ vezető agrártermelő országaival szemben.
Az alternatív tápanyag-utánpótlás és a biostimulátorok alkalmazása egyre fontosabb szerepet kap a növénytermesztésben.
Lengyelországban emelkedik a kukorica felvásárlási ára, mivel az új termés betakarítása jelentősen késik, a belföldi piacon pedig szűkül a gabonakínálat.
Amit láttam, azt nem is munkának, inkább szenvedésnek nevezném. Őszintén mondom: felment a vérnyomásom.
Október eleje-közepe az őszi búza optimális vetésideje.
Történelmi léptékű aszály sújtja a magyar tömegtakarmány-termesztést 2026-ban, ami gyökeres szemléletváltásra kényszeríti az állattartókat.
Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére sem rendült meg a magyar termelők bizalma a napraforgóban.
A 2022-es "történelmi" aszály után azt hittük, ennél rosszabb nem jöhet – aztán jött 2026.
A vízgazdálkodás átalakításához a jogszabályi háttér mellett a támogatási rendszert is újra kell gondolni.
A jelenleg kialakult helyzetnek a szakértők szerint a magyar élelmiszer-gazdaság lehet a nagy vesztese.
Algéria és az Európai Unió szeptember 23-án hivatalosan is intézményi együttműködési programot indított.
A kiskultúrás növénytermesztésben továbbra is meghatározó kérdés a megfelelő növényvédelmi megoldások elérhetősége.
Az október fontos időszak a növények számára, hiszen az őszi ültetések, a gyökérfejlődés és a télre való felkészítés is ekkor kerül előtérbe.
A Nébih felhívja a felhasználók figyelmét, hogy új funkcióval bővült az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN).
Az idei év nem volt kegyes a szántóföldi növénytermesztőkhöz, és ez komoly hatással lehet a következő szezon vetésterületeire.
A kiegyensúlyozott őszi-téli étkezéshez nem kell felforgatni az életünket vagy vagyonokat költeni.
Meglepő különbség rajzolódik ki a magyarok között, lényegesen alacsonyabb a fiatalok fogyasztása.
A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik.
A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.
