Egyre több gazda számára reális menekülőút a napraforgó, a vetésterület idén is rekordokat dönthet.
Az időjárás szélsőségei, az elmúlt évek tapasztalatai és a piaci árak együtt határozzák meg, hogy a gazdák milyen növények mellett köteleződnek el.
A kibocsátás csökkentésének legpraktikusabb megoldásai közül néhány a mezőgazdaságból származik.
A szántóföldi növénytermesztés Magyarország mezőgazdaságának gerincét adja, de lehet, hogy kicsiben egyre kevésbé éri meg.
Makai Szabolcs a Portfolio Agrárszektor 2025 konferencián nyilatkozott a jövő évről lapunknak.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
2025-ben is átadták az év kiváló magyar méze verseny díjait a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon.
A burgonya, a szója és a kukorica hozamai is elmaradtak a tavalyi szinttől, de a zöldpaprika és az alma hozama sem fest jól.
Az elmúlt évek kedvező trendjeit követve idén tovább erősödött a napraforgó-termesztése Magyarországon.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – VII. rész
Az utóbbi években drasztikusan megemelkedtek a gépek, építőanyagok és szolgáltatások árai, miközben a termények felvásárlási ára ezt messze nem követte.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.
A klímaváltozás hatásait csak jól átgondolt fajtaválasztással és technológiai fejlesztésekkel lehet csökkenteni.
A 2025-ös szezon ismét bebizonyította, hogy a növénytermesztésben nincs többé kiszámíthatóság.
A jövőben a precíziós mezőgazdaság eszközei egyre inkább beépülnek a betakarító gépek működésébe, és a digitalizáció kulcsszerepet kap a gépi beállításokban.
A mezőgazdasági óriásvállalat szerint hatalmas lehetőségek vannak a magyar napraforgó-termesztésben.
A leginkább érintett területeken a kukorica- és napraforgó-termesztők szenvedték el a legnagyobb veszteségeket.
Az Agro Napló legfrissebb számában számos érdekességgel és hírrel találkozhatnak az olvasók.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – VI. rész
Egyre több szó esik arról, hogy a termelők hogyan tudnak hatékonyan alkalmazkodni az egyre romló időjárási és környezeti feltételekhez.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Kettős válság sújtja a hazai állattenyésztést, amelyből a kiút csak a fejlesztések révén valósulhat meg.
Több gyümölcs termesztése gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, másoké brutális visszaesést mutatott.
Sáros, elavult szakmaként tekintenek az agráriumra, így az utánpótlás egyre komolyabb probléma.
Agrárcégek, közepes termelők is pénzhez jutnak – az állam fizeti a kárt.
A No-Till technológia felgyorsuló térnyerése és a LEMKEN Solitair NT (No Till) szerepe a vízmegőrző vetéstechnológiákban
A 2025-ben megrendezett Agritechnica kiállításon a Monosem standja számos érdekes újdonságot tartalmazott. A legtöbb újítást a vázak, és az azokra szerelhető vetőkocsi-elrendezések kapták.
Rejtett veszély a napraforgóban és a kukoricában: a drótféregkártétel
