Visszatért a nyúlhús a magyar tányérokra, nagy sikerrel zárult az első Európai Nyúlhús Napok.
Hároméves kampány indult Magyarországon a nyúlhús fogyasztásának népszerűsítésére.
A kétezres évek folyamán a hazai nyúltenyésztés átrendeződött, és szinte tejesen megszűnt a klasszikus háztáji típusú termelés.
Bár világszerte számos országban népszerű a nyulak húsa, hazánkban a fogyasztás nagyon alacsony.
Közös projektben fejlesztett ki egyedülálló rendszert a Tetrabbit Kft. és az Állatorvostudományi Egyetem.
A nyúlhős régen nagy népszerűségnek örvendett itthon, ma már viszont alig keresik a magyar vásárlók.
A nyúlhús régebben sokkal többször került a magyar családok asztalára, mint manapság. Nem túlzás azt mondani, hogy mára már szinte teljesen kikopott az étrendünkből,
A hagyományosan nagy mennyiségben fogyasztott húsfélék mellett nem kéne messzire menjünk, ha valami rendhagyóbbat szeretnénk enni.
Hiába lenne belőle bőven itthon, továbbra sem fogyaszt több nyúlhúst a magyar lakosság.
A magyarok körében egyébként nem elterjedt a nyúlhús fogyasztása, ezért a hazai ágazat jelentősen exportorientált.
Kiváló fehérjeforrás a nyúlhús, mégis csak nagyon ritkán kerül a magyarok tányérjára.
Magyarország az egyik legnagyobb nyúlhús exportőr Európában, de most csökkenőben van a termelésünk.
Egyre nyitottabbak a magyarok a nyúlhús fogyasztására, de azért van még hova fejlődni.
Nagyszabású kampány indult a nyúlhús-fogyasztás népszerűsítésére Magyarországon.
Szinte alig, mindössze 20 dekagramm nyúlhúst eszünk egy évben, pedig bőven van belőle itthon.
A hazai nyúltermelés folyamatosan csökken, idén várhatóan közel 20%-os az ágazati visszaesés.
Nem kell a magyaroknak a nyúlhús.
Versenyképesek a hazai nyúlfajták.
Kanada megnyitotta kapuit a magyar nyúltenyésztők előtt.
Íme a hazai nyúlhúsfogyasztás utóbbi évtizedeinek szomorú története.
Egyes mikroorganizmusokkal csak a bajunk van, másokért azonban rengetegen akár pénzt is hajlandóak adni.
A juhágazat lehet a legnagyobb vesztese az ausztrálokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezménynek.
2025-re már közel 30%-os visszaesés következett be, így mintegy 79 ezer hektáron termesztettek szóját.
A föld alatt fejlődő, értékes tápanyagokat raktározó növények, vagyis a gyökérzöldségek a konyhakert fontos tagjai.
Korábban még egyetlen magyar egyetem sem került be saját szakterületének első száz helyezettje közé.
