Visszatért a nyúlhús a magyar tányérokra, nagy sikerrel zárult az első Európai Nyúlhús Napok.
Hároméves kampány indult Magyarországon a nyúlhús fogyasztásának népszerűsítésére.
A kétezres évek folyamán a hazai nyúltenyésztés átrendeződött, és szinte tejesen megszűnt a klasszikus háztáji típusú termelés.
Bár világszerte számos országban népszerű a nyulak húsa, hazánkban a fogyasztás nagyon alacsony.
Közös projektben fejlesztett ki egyedülálló rendszert a Tetrabbit Kft. és az Állatorvostudományi Egyetem.
A nyúlhős régen nagy népszerűségnek örvendett itthon, ma már viszont alig keresik a magyar vásárlók.
A nyúlhús régebben sokkal többször került a magyar családok asztalára, mint manapság. Nem túlzás azt mondani, hogy mára már szinte teljesen kikopott az étrendünkből,
A hagyományosan nagy mennyiségben fogyasztott húsfélék mellett nem kéne messzire menjünk, ha valami rendhagyóbbat szeretnénk enni.
Hiába lenne belőle bőven itthon, továbbra sem fogyaszt több nyúlhúst a magyar lakosság.
A magyarok körében egyébként nem elterjedt a nyúlhús fogyasztása, ezért a hazai ágazat jelentősen exportorientált.
Kiváló fehérjeforrás a nyúlhús, mégis csak nagyon ritkán kerül a magyarok tányérjára.
Magyarország az egyik legnagyobb nyúlhús exportőr Európában, de most csökkenőben van a termelésünk.
Egyre nyitottabbak a magyarok a nyúlhús fogyasztására, de azért van még hova fejlődni.
Nagyszabású kampány indult a nyúlhús-fogyasztás népszerűsítésére Magyarországon.
Szinte alig, mindössze 20 dekagramm nyúlhúst eszünk egy évben, pedig bőven van belőle itthon.
A hazai nyúltermelés folyamatosan csökken, idén várhatóan közel 20%-os az ágazati visszaesés.
Nem kell a magyaroknak a nyúlhús.
Versenyképesek a hazai nyúlfajták.
Kanada megnyitotta kapuit a magyar nyúltenyésztők előtt.
Íme a hazai nyúlhúsfogyasztás utóbbi évtizedeinek szomorú története.
A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
