A finompéksütemények fogyasztása jelentősen növekszik Magyarországon, miközben a kenyérfogyasztás csökken.
Az utalványra jogosultak a nyugdíjasok és más nyugdíjszerű ellátásban részesülők.
Szlovákiában a pékek és élelmiszeripari szereplők aggódnak a kormány tervezett gazdasági intézkedései miatt.
Nagyon nem mindegy, hogy miből és milyen eljárással készül a mindennapi kenyerünk.
A Szlovák Malomipari Szövetség csatlakozott a hazai pékek kezdeményezéséhez, és elutasítja a rovarok felhasználását.
A Vela Pékség elhivatottsága a kiváló minőség iránt a KMÉ-védjeggyel is igazolást nyert.
A száz százalékban magyar tulajdonú, kétgenerációs családi vállalkozás tavaly év vége óta egy tízmilliárdos zöldmezős beruházást valósít meg.
Térképre kerültek azok a helyek Magyarországon, ahol ősgabonából készült pékárukat lehet vásárolni.
A pékségek egyre szélesebb körben használják a kovászos technológiát, a termékválasztékot pedig a fogyasztói igényekhez alakítják.
A Magyar Pékszövetség elnöke szerint nem tesznek jót a hazai sütőiparnak az albán pékségek.
Ma már egyre több pékségben juthatunk hozzá ökológiai gabonákból, sőt ősgabonákból készített pékárukhoz.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Egy szakmabeli szerint a jelenlegi és ennél magasabb kenyérárakra kell számítani Magyarországon.
Hiába jelentett be a kormány árplafont az egyes vállalkozások áramszerződéseire, nem biztos, hogy minden cég élni tud majd vele.
Duplájára nőtt a kenyér ára egy év alatt Magyarországon, de csökkent a fogyasztása itthon.
2020-ban egy kiló fehérkenyér 356 forintban került, két évvel később viszont 659 forintot kértek a pékségekben.
Több tényező is közrejátszik a friss pékáruk, például a kenyér, a zsömle árának alakulásában, de az biztos, hogy az energiaáraknak komoly hatása van.
Belgiumban a munkavállalás alapja a szállás, nyelvtudás és a bankszámlaszám hármasságának megléte.
A francia kormány nyomást gyakorol az energiaszolgáltatókra a kis- és középvállalkozások (kkv) érdekében.
A kenyerek mellett az édes és sós péksütemények ára is elképesztően megemelkedett idén.
Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
Az Alapvetés podcast különkiadásában az Év Állattenyésztője és az Év Növénytermelője értékeli az elmúlt év tanulságait.
A generációváltás az agráriumban ma már nem egy lassan érlelődő strukturális probléma, hanem az ágazat jövőjét meghatározó, éles kérdés.
Az élelmiszerek eltarthatóságát a csomagoláson feltüntetett dátumok jelzik, ám ezek kizárólag a bontatlan, sértetlen csomagolásra vonatkoznak.
Csak Magyarországon 8-9 millió csokimikulás talál gazdára, miközben az alapanyagot jelentő kakaóbab termelése egyre nagyobb kihívásokkal küzd.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
