Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhecskehoteleket, melyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért
Több fronton kellett helytállnia az élelmiszeripari szereplőknek 2025-ben, és a fogyasztóknak sem volt egyszerű éve.
Az online és papíralapú szavazás eredményeként a 2026-os Év Rovara a párducfoltos hangyaleső.
A virágos sorköztakarókkal és élőhelyfoltokkal felvehetik a termelők a versenyt a szőlőkabóca ellen.
Divam®* Pro – Precíz védelem a rovarok ellen akár ősszel is
Egy korábban ártalmatlan őshonos rovar, a déli fényes bodobács okoz egyre nagyobb károkat a hazai mezőgazdaságban.
Az elmúlt napokban Füle egyes részein jelentős rovarkárosítás történt a rovarok miatt.
Továbbra is nagyon valószínűtlen, hogy a rovarok fő táplálékforrássá válnak, az emberek ugyanis erősen elutasítóan reagálnak a rovarfogyasztásra.
Izraeli kutatók rájöttek, hogy a molylepkék képesek érzékelni a növények által kibocsátott ultrahangos vészjelzéseket.
A Magyarországon nem őshonos Gamma bagolylepke nyár elején tömegesen érkezett hazánkba.
Három évtizede nem látott mértékű árvaszúnyog-rajzás kezdődött a Balatonon, amely a szakértők szerint még hetekig eltarthat.
Az ázsiai lódarázs agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Ne féljünk tőlük és ne üldözzük az ártalmatlan tőrösdarazsakat, hiszen nagyon hasznos rovarok!
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A cserebogarak jelentős mezőgazdasági és erdészeti károkat is okozhatnak akár itthon.
Az integrált védekezés az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) vállalásai között is megtalálható.
Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhecskehoteleket, melyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért!
A döntés újabb mérföldkő az ehető rovarok európai élelmiszerpiacon való megjelenésében.
A városi élet és a természet találkozásáról szóló konferenciát tartottak Debrecenben.
A mesterséges fények nem csupán az éjszakai égbolt szépségét fosztják meg tőlünk, hanem a terméshozam csökkenéséhez is vezethetnek.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
