Gyapjas egereket hoztak létre a kutatók, amelyek jobban bírják a hideget, és bizonyíthatják a genetikai eljárások sikerességét.
Egy neves japán egyetem kutatásai azt tűzték ki célul, hogy 2040-re növénytermesztő farmot hozzanak létre a Holdon.
A talaj a fenntarthatóságunk közös nevezője egyszerre fontos a gazdálkodók, a tudomány és a közigazgatás számára.
A növények nagyon kifinomult módon diskurálnak egymással és más élő szervezetekkel.
A vonulómadarak betegségek terjesztésében játszott esetleges szerepét vizsgálják debreceni és külföldi kutatók.
A városi élet és a természet találkozásáról szóló konferenciát tartottak Debrecenben.
Eddig ismeretlen vulkánt fedezett fel Nyugat-Magyarországon egy szombathelyi kutató.
Már tudományosan is bizonyított: az emberek szénhidrátok iránti szeretete a neandervölgyi időkre nyúlik vissza - állítja egy tanulmány.
Magyar kutatók azonosították azt a területet, ahol több tényező együttállása kedvez az új járványok kitörésének.
Kiemelten fontos a bolygónk múltjáról tanúbizonyságot adó kőzetek, ásványok, felszíni és felszín alatti vizek megóvása.
Az elmúlt évtizedek megdöbbentő kutatásai szerint jóval értelmesebbek, mint korábban gondoltuk.
Az extrém árhullámok mellett más veszélyforrásokat is rejtenek a folyók, amire fel kell készülni.
A gyakorlati mezőgazdaságban is alkalmazhatók a növényi memóriával kapcsolatos debreceni kutatások.
A világ számos pontján találunk jó példákat arra, hogy a régi korok embere hogyan változtatott a mezőgazdaságon, ha éghajlati válsággal nézett szembe.
A magyar szabályozás miatt lemarad a technológiai fejlődésben a hazai nemesítés – hangzott el a martonvásári tudományos konferencián.
Egy skót kutatás szerint ősi mikrobák segíthetnek az aszály mezőgazdasági hatásainak kivédésében.
Kenya után Ugandában is lehetőségek várják a magyar agráriumot Nagy István szerint.
Szennyezett genomadatok tisztítására alkalmas szoftvert fejlesztettek a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói.
A lakosság segítségét kérik a kutatók - pótolhatatlan információt jelentenek az önkéntes észlelések az invazív szúnyogfajok terjedésének tudományos vizsgálatában.
1983-ban indultak a Debreceni Egyetemen a nyolcezer hektáros szántóföldi tartamkísérletek.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.