Ennek nem lesz jó vége: rengeteg műanyag van a Dunában
A mikroműanyagok átlagosan közel 50 részecske/m3 koncentrációban vannak jelen a Dunában.
A mikroműanyagok átlagosan közel 50 részecske/m3 koncentrációban vannak jelen a Dunában.
Nagy István elmondása szerint folyamatosan erősödnek az agrárkapcsolatok Magyarország és Üzbegisztán között.
Számos gyakorlati kódexet is elfogadtak, amelyek tartalmazzák a halak jólétének védelmét szolgáló intézkedéseket.
2022-ben mintegy 82 új fajt írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai.
Feldman Zsolt úgy véli, hogy az agrártudományok kulcsfontosságúak Magyarországnak.
Egy friss felmérésből kiderült, hogy a kutya a magyaroknál is teljes jogú családtag lett.
Kína nem viccel.
Ez nem semmi!
Te gondoltad volna?
Elfogadták az AGRI jelentését az uniós állatjólétről.
A nagy hidrosztatikus nyomás hatásait kutatják a MATE-n.
Új módszert vetnének be a borok hamisítása ellen a MATE kutatói.
Milyen jövő vár a termelőkre és a fogyasztókra?
Apró szálka nélküli széleskárászfélét tenyésztettek ki kínai biológusok.
Nem akármit kaptak a tehenek a török farmon.
Ellenálló szuperbaktérium fejlődött ki sünökön.
Miért lehet az alga a jövő élelmiszere?
Hínár- és algakosztra fogott szarvasmarhákban látják a metánprobléma megoldását.
Ehető liliomot nemesítettek kínai tudósok.
Egyre halkabb és monotonabb lett a madarak éneke az elmúlt 25 évben.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.