A lakosság segítségét kérik a kutatók - pótolhatatlan információt jelentenek az önkéntes észlelések az invazív szúnyogfajok terjedésének tudományos vizsgálatában.
1983-ban indultak a Debreceni Egyetemen a nyolcezer hektáros szántóföldi tartamkísérletek.
A mikroműanyagok átlagosan közel 50 részecske/m3 koncentrációban vannak jelen a Dunában.
Nagy István elmondása szerint folyamatosan erősödnek az agrárkapcsolatok Magyarország és Üzbegisztán között.
Számos gyakorlati kódexet is elfogadtak, amelyek tartalmazzák a halak jólétének védelmét szolgáló intézkedéseket.
2022-ben mintegy 82 új fajt írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai.
Feldman Zsolt úgy véli, hogy az agrártudományok kulcsfontosságúak Magyarországnak.
Egy friss felmérésből kiderült, hogy a kutya a magyaroknál is teljes jogú családtag lett.
Kína nem viccel.
Ez nem semmi!
Te gondoltad volna?
Elfogadták az AGRI jelentését az uniós állatjólétről.
A nagy hidrosztatikus nyomás hatásait kutatják a MATE-n.
Új módszert vetnének be a borok hamisítása ellen a MATE kutatói.
Milyen jövő vár a termelőkre és a fogyasztókra?
Apró szálka nélküli széleskárászfélét tenyésztettek ki kínai biológusok.
Nem akármit kaptak a tehenek a török farmon.
Ellenálló szuperbaktérium fejlődött ki sünökön.
Miért lehet az alga a jövő élelmiszere?
Hínár- és algakosztra fogott szarvasmarhákban látják a metánprobléma megoldását.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
