A 2025 második negyedévi gazdasági teljesítmény fő hajtóerejét a lakossági fogyasztás jelentette, amit a 21 hónapja tartó reálbér-növekedés és a stabil munkaerőpiaci helyzet támogatott. A kiskereskedelmi forgalom az április-májusi időszakban 4,4%-kal bővült éves összevetésben, jelentősen meghaladva az első negyedéves 1,2%-os növekedést - írták a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakemberei a Portfolio-n közölt cikkükben. Ehhez hozzájárult az úgynevezett húsvéthatás is, mivel az ünnephez kapcsolódó vásárlások és foglalások teljes egészében a második negyedévben jelentkeztek. A fogyasztás élénkülését jelzi a fogyasztási célú hitelezés 36%-os bővülése is április-májusban, valamint az áfa-bevételek markáns, 14,6%-os éves növekedése.

A szolgáltatási szektoron belül kiemelkedően teljesített a turizmus: a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 7,9%-kal, a vendéglátóhelyek forgalma 9,4%-kal emelkedett, míg a SZÉP-kártyás költések 12,6%-kal nőttek éves alapon. A budapesti repülőtér utasforgalma pedig 18,2%-os bővülést mutatott.

Az építőipar fokozatos élénkülést mutat, ami a beruházási aktivitás erősödését is jelzi. Májusban már 3,6%-os növekedést regisztráltak éves összehasonlításban, elsősorban a komplex ipari létesítmények, autópálya-felújítások, valamint az energiaipar és vízrendezés területén megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően.

Az agrárium és az ipar sem teljesít jól

A gazdasági növekedést azonban jelentősen visszafogta a mezőgazdaság és az ipar gyenge teljesítménye. A mezőgazdaságot rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények sújtották, ami így kedvezőtlenül hat vissza a GDP-re is.

A tavaszi vetések késve indultak, amit tovább nehezített a szokatlanul hűvös májusi időjárás és a jelentős csapadékhiány. A kukorica hozama akár 20-30%-kal is csökkenhet, miközben vetésterülete történelmi mélypontra süllyedt. A napraforgó esetében szintén kedvezőtlen a helyzet, az ültetvényeket pedig a májusi fagyok és a nyár eleji hőhullám károsította.

Az állattenyésztést a száj- és körömfájás járvány, valamint az inputköltségek jelentős drágulása nehezítette. A mezőgazdasági termelői árindex áprilisban és májusban 17%-kal haladta meg az előző évi szintet.

A korábbi aszályos évek tapasztalatai alapján a mezőgazdaság gyenge teljesítménye 0,3-0,6 százalékponttal is mérsékelhette a második negyedévi GDP-t.

Az ipar alulteljesítése is folytatódott: a nyers adatok alapján az ipari kibocsátás 3,8%-kal zsugorodott április-májusban éves összevetésben. Összességében a szolgáltatások és az építőipari aktivitás kedvező alakulása várhatóan nem tudta ellensúlyozni a mezőgazdaságban és az iparban tapasztalt visszaesést, így a nemzetgazdaság stagnálás közeli teljesítményt nyújthatott a második negyedévben éves alapon.

Az év második felétől azonban a bruttó hazai termék növekedési üteme várhatóan felgyorsul - bizakodnak a minisztérium szakértői.

Kis ágazat, nagy kilengésekkel

A mezőgazdaság súlya kicsi a GDP egészét tekintve, hozzávetőleg 3-4%, ezért elvileg nem kellene, hogy nagyon befolyásolja a növekedést az agrártermelés ingadozása. Ha például 10%-os elmozdulás van a mezőgazdaságban, az is ennek megfelelően csak 0,3-0,4%-ként jelenik meg a GDP növekedési adatban.

Ami ugyanakkor különlegessé teszi a mezőgazdaságot, hogy nagyon érzékeny az időjárásra. A magyar agrárium ráadásul kifejezetten növénytermesztési bázisú, ezért időnként nagy kilengések tudnak lenni a mezőgazdasági teljesítményben

- hívta fel a figyelmet korábban Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.