Kifejtette, a 2002-ben indult dél-balatoni hulladékgazdálkodási projekt, amely 204 dél-balatoni és Sió menti település konzorciumával valósult meg Siófok gesztorságával, már két éve lezárult, az elszámolás azonban a mai napig nem történt meg a tagok felé. A fejlesztések és új eszközbeszerzések révén keletkezett vagyonból a települések elvileg lakosságarányosan részesülnek. A konzorcium megszűnését követően a közös tulajdon kezelésére társulás létrehozása vált szükségessé. A projektből önálló társulást alakítva már korábban kivált Szekszárd és környéke mintegy 100 településsel, és idén januárban Siófok is megalapított egy társulást 38 településsel a program továbbfejlesztésére, illetve a meglévő vagyon működtetésére - mondta, hozzátéve, hogy ebbe a dél-nyugat balatoni települések nem kívántak belépni, hanem saját társulást hoztak létre a héten. Az új társulathoz a pogányvölgyi-, a koppányvölgyi-, a fonyódi kistérség és a Kis-Balaton térségének települései csatlakoztak, összesen 106,5 ezer lakost képviselve.

Lombár Gábor szerint a dél-nyugatiak kiválásának oka, hogy több település is elégedetlen volt Siófok ügyvivőségével a rossz kommunikáció és az információhiány miatt. Ennél is fontosabb, hogy a siófoki térséghez tartozó, a projekt részeként megépült somi lerakó és válogató a távolság miatt megnöveli számukra a hulladékszállítási díjakat, miközben jóval közelebb található a még fejlesztésre váró ordacsehi lerakó. A döntésben jelentős szerepet játszott az is, hogy az uniós hulladékgazdálkodási projekt alapszolgáltatója a Zöldfok Zrt. magántulajdonban van, és profitérdekelt - tette hozzá. Az új társulatot létrehozó délnyugat-balatoni önkormányzatok szeretnének a jövőben - megegyezően a kormányzati szándékkal - egy olyan szolgáltatót megbízni az uniós program révén keletkezett vagyonuk működtetésével, amely többségi önkormányzati tulajdonban lesz, így az érintett településeknek közvetlen beleszólása lehet abba, hogy minimalizálják a hulladékkezelési díjakat a lakosság számára - mondta a polgármester.