2019. április 17-én fogadták el az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/633 Irányelvét a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról - írja közleményében az Advocatus. Az úgynevezett UTP (unfair trading practices, azaz a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok) irányelv az egész Európai Unió területén, a korábbinál sokkal szélesebb körben védené a beszállítókat a vevők tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataitól. A szabályozás által érintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közül a legjellemzőbbek a túl hosszú fizetési határidők, az utolsó pillanatban lemondott megrendelések, az egyoldalú szerződésmódosítások, a beszállítók értékesítéséhez nem kapcsolódó kifizetésekre kötelezése, valamint kereskedelmi megtorló intézkedésekkel fenyegetések.

Sükösd Péter, a DLA Piper Magyarország vezető versenyjogi ügyvédje elmondta: a jelenleg alkalmazott hazai szabályrendszer, elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény nagyban átfedést mutat az irányelvvel, illetve számos esetben annál szigorúbban rendezi a lefedett kérdésköröket. Több más lényegi különbség is van a két jogszabály között, az uniós irányelv például egyértelműen kiterjed a viszonteladóknak értékesítő nagykereskedőkre is. Emellett a magyar szabályozás az irányelvvel ellentétben rendelkezik például a bónuszok alkalmazásának jogszerű kereteiről, a beszerzési/önköltségi ár alatti értékesítés, a diszkriminatív árképzés, valamint a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának tilalmáról is.

A tagállamoknak 2021. május 1-ig kell elfogadniuk és kihirdetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Ha ez megtörtént, ezeket a rendelkezéseket legkésőbb 2021. november 1-től alkalmazniuk is kell.