Gyuricza Csaba: az innováció nem lehetőség, hanem kényszer

Gyuricza Csaba: az innováció nem lehetőség, hanem kényszer

agrarszektor.hu
Tudjuk, hogy aki nem fejleszt, az lemarad, de ma már a támogatáspolitikán keresztül is egyre fokozódik a termelőkre nehezedő innovációs nyomás. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kecskeméti Portfólió Agrárium 2020 konferencián nem áltatta a résztvevőket: az juthat forráshoz, aki fejleszt, és ezt lehetőleg iparágon kívüli résztvevőkkel közösen teszi.

Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!

Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.

A fejlesztési kényszernek három oka van Gyuricza Csaba szerint

  • a gazdasági versenyben maradás,
  • az élelmiszer- és élelmezésbiztonság szigorodó követelményei,
  • a fokozódó környezeti és klimatikus kihívások.

Alapelvárás, hogy nemcsak versenyképesnek, de fenntarthatónak is kell maradnia a termelésnek - hangzott el a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. A fenntarthatóságnak gazdaságilag, környezeti és társadalmi szempontból is meg kell valósulnia. A támogatáspolitika azonban e három pillér egyensúlyát megbontani látszik, és a gazdasági szempontok háttérbe szorulnak - jegyezte meg a főigazgató. Különösen sérelmezi az agrárium, hogy a klímaváltozás teljes súlyát rá hárítja a társadalom.

Gyuricza Csaba

"Van törlesztendőnk a fenntarthatóság terén, ami lemérhető azon is, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk a támogatásoknak. Azonban jók az agroökológiai adottságaink, tudnunk kellene élni velük.

Ha megnézzük, hogy a régi tagországok hogyan tudnak magasabb hozzáadott értéket előteremteni egységnyi területen, akkor azt látjuk, hogy ezt intenzívebb termeléssel, sok inputanyaggal érik el, és folyamatosan emelik a technikai színvonalat. Diverzifikált a gazdaságok termelési profilja és termelői tulajdonban vannak a feldolgozók. Ne feledjük, hogy fizetőképesebb a vásárló is"

- sorolta Gyuricza azokat a vonásokat, amelyekben a nyugati országokhoz mérten elmaradásban vagyunk.

2020 után a digitalizáció, a tudásátadás, a környezetvédelem és az élelmiszerbiztonság kerül a Közös Agrárpolitika középpontjába. Az innováció minden téren erősödni fog, és elsősorban a környezeti célok elérését fogja szolgálni. Mindehhez szükség lesz a kutatás-fejlesztés erőteljesebb támogatására és az innovatív beruházások ösztönzésére is. Ma Magyarország a GDP 1,5 százalékát fordítja kutatásra, agrár-élelmiszeripari beruházásra pedig az 5 százalékát. Eközben az ágazat a magyar GDP 13-15 százalékát adja, ilyen arányban lenne szükség az innovációs beruházásokra is - vélekedett Gyuricza. Felhívta a figyelmet: az új Közös Agrárpolitika elsősorban az együttműködésen alapuló innovációkra ad majd sok forrást, márpedig Magyarország éppen ezen a téren küzd kihívásokkal.

A Portfolio Agrárium 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK