A hazai mezőgazdasági kockázatkezelés az egyik legfejlettebb az EU-ban - írja közleményében az Agrárminisztérium. A növénytermesztés időjárási kockázatait egymásra épülő elemeivel három pillérrel kezeli (agrárkár-enyhítés, növénybiztosítási díjtámogatás, országos jégkármérséklés). Az új, negyedik pillér bevezetésével a termelőknek lehetőségük lesz a piaci zavarokból, áresésekből vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is biztosítani.

A javaslat szerint a krízisbiztosítási rendszerben való részvétel önkéntes és a termelői öngondoskodáson alapul. Működésének lényege, hogy az ahhoz csatlakozott termelő évente krízisbiztosítási hozzájárulást fizet és adatot szolgáltat a referencia időszaki és a tárgyévi mezőgazdasági jövedelem megállapításához. Ha a rendszerhez csatlakozó termelő mezőgazdasági tevékenységből származó tárgyévi jövedelme a referencia időszakéhoz képest 30 százalékot meghaladóan csökken, akkor az állam a krízisbiztosítási rendszeren keresztül a kisebb részben termelői befizetésekből, nagyobb részt a jelenlegi Vidékfejlesztési Program európai uniós kapcsolódó támogatásából álló pénzügyi forrásokból kompenzációt fizet a termelőnek.

A krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő végrehajtási, nyilvántartási és egyéb közigazgatási feladatokat - az agrárkár-enyhítési rendszerben már sokéves tapasztalattal rendelkező - Magyar Államkincstár láthatja majd el. A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer - a törvényjavaslat elfogadása után - 2021 elején indulhat el.