A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy számos területen mutatkozik lehetőség az együttműködésre; különös tekintettel a technológiai tudásátadásra és az agrárkülkereskedelemre. A miniszter a gazdasági együttműködés területén a sertéshúsban, szárnyasokban, kacsában, mézben és a medical food-ban rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet, ezen termékek tekintetében ugyanis nagy kapacitásokkal rendelkezik hazánk - írja közleményében az Agrárminisztérium. A megbeszélésen az élelmezésbiztonság is szóba került. Nagy István közölte, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar több, mint 20 millió ember ellátására képes. A teljes élelmiszeripari szektor megújulás alatt áll. Vágóhidakat, szárítóüzemeket, állattenyésztési telepeket építünk és a gyümölcsültetvényeket is a legkorszerűbb technológiával szereljük fel. A versenyképesség és a hozzáadott érték növelése a cél. Nem alapanyagot, hanem feldolgozott, jó minőségű termékeket szeretnénk exportálni. A beruházásokra és a technológiai megújításra éppen ezért háromszor több forrást biztosítunk. Ebben a folyamatban pedig szívesen látjuk a japán befektetőket - tette hozzá.

A tárcavezető kitért arra is, hogy Magyarországon van a világ egyik legnagyobb génbankja. Az őshonos magyar fajtákban rejlő potenciál gazdaságilag is komoly lehetőséget jelent. A szőlészet kapcsán a miniszter kifejtette, elsődleges célunk, hogy kiváló minőségű bort csináljunk és a termőhelyi sajátosságokat minél szélesebb közönség számára meg tudjuk mutatni. A magyar termelők azon dolgoznak, hogy továbbra is megkülönböztetett érzés legyen magyar bort inni. Nagy István a magyar sertéshús vonatkozásában a Japánban alkalmazott regionalizációra is felhívta a figyelmet, ebben a hazai termékek a legszigorúbb előírásoknak is megfelelnek. Az élelmiszer-biztonság egy bizalmi kérdés, éppen ezért hazánk kiemelt figyelmet fordít erre a területre - húzta alá a tárcavezető.

Címlapkép: Masato Otaka és Nagy István (Forrás: Pelsőczy Csaba)