Az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás részeként az EU korábban teljes mértékben liberalizálta az Ukrajnából érkező termékek túlnyomó többségének kereskedelmét, csak néhány kiválasztott mezőgazdasági termék esetében tartotta fenn a vámkontingenseket és a minimálár-rendszert. Ezt az intézkedést függesztette fel az orosz-ukrán háború kitörése nyomán bevezetett autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM) intézménye, amely eltörölte a korábbi - egyébként is minimálisnak mondható - korlátozásokat és szabad utat nyitott az ukrán mezőgazdasági áruk beáramlása előtt az Európai Unióba - olvasható a NAK közleményében.

Az eredetileg egy évre szóló intézkedést azóta kétszer meghosszabbították. Ez az intézkedés 2025. június 5-ig volt hatályban, ezt követően azonban Brüsszel már egy hosszú távú megállapodást készít elő, mely Ukrajna európai uniós csatlakozásáig érvényben maradna.

Hozzátették: a NAK és a MAGOSZ álláspontja továbbra is egyértelmű, Magyarország nem kér az ukrán importból, ugyanis a háború kirobbanása óta több millió tonnányi áru érkezett Ukrajnából. Hazánkban még mindig érvényben van az ukrán mezőgazdasági termékek importtilalma, Ukrajna uniós csatlakozásával azonban az ország elveszítené a saját piacai, saját gazdálkodói védelméért folyó harcot, mivel egy uniós tagállammal szemben már nem lehetne kereskedelmi korlátozásokat fenntartani.

Az Agrárkamara és a MAGOSZ szerint az Európai Bizottság tervének jó néhány haszonélvezője van. Az ukrán gabona legnagyobb vásárlói világszinten Spanyolország, Kína és Románia (ez utóbbi a kikötői szállítások miatt), ezek az államok együttesen az ukrán gabonaexport mintegy 44%-át vásárolták fel. Kukoricából a legnagyobb európai vásárló Spanyolország, amely az óriási sertésállományát eteti az olcsó ukrán kukoricával. Repcéből a nagy vásárló Németország, Belgium és Franciaország, amelyek az összes ukrán export közel 66%-át fogadta be.