2021. október 20. szerda Vendel

Hírek - Agrárpénzek

Fontos célokat tűztek ki a magyar mezőgazdaságban: így pöröghet fel az agrárexport

Az agrárexport dinamizálása nemzeti érdek - jelentette ki az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Kaposváron. Bencsik Dávid szerint Magyarország nem nyersanyagexportőr szeretne lenni, hanem technológiát, feldolgozott termékeket szeretne eljuttatni távoli országokba.
 
 

Bencsik Dávid az agrárexport fejlesztését támogató országjárás Somogy megyei állomásán tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy növelni kell a magyar agrár- és élelmiszeripar kivitelét, javítani a külpiaci esélyeit, ehhez a hagyományos, valamint az új piacokra egyaránt szükség van. Ahogy a helyettes államtitkár fogalmazott, Magyarország nem nyersanyagexportőr szeretne lenni, hanem éppen ellenkezőleg: technológiát, feldolgozott termékeket szeretne eljuttatni a távoli országokba.

Bencsik Dávid "kényelmes, de életveszélyes" állapotnak nevezte, hogy Magyarország 2020-ban az agrárexportja 82,5%-át európai uniós országokkal bonyolította. Úgy vélte, ki kell lépni a régi keretekből, paradigmaváltásra van szükség az egyoldalúság, a kiszolgáltatottság megszüntetése érdekében.

A 82,5%-os nyugati túlsúlyról kelet és dél felé kell nyitnunk. 400 év után úgy tűnik, újra a kelet válik a világgazdaság történelmi centrumává

– közölte Bencsik Dávid.

A helyettes államtitkár szavai szerint eljött az ideje a magyar multiknak is, azzal a különbséggel, hogy keleti és déli partnereikre nem egy centrum-periféria modell szerint kell tekinteniük, – ahogy a rendszerváltozás után az országra tekintettek a nyugati multinacionális vállaltok – hanem a kölcsönös előnyre, a közös sikerre és felemelkedésre kell építeniük. Bencsik Dávid hangsúlyozta, hogy az agrárexport lehetőségeiből Magyarország egyetlen régiója sem maradhat ki, sikeres exportfejlesztés ugyanakkor nem létezhet párbeszéd, a szereplők exportképessé tétele nélkül.
Ahhoz, hogy a keleti és déli piacon megnyíljanak az ajtók, versenyképes kínálatra, kiváló szakemberekre, szakértőkre, fejlett technológiai tudásra és bátorságra is szükség van – tette hozzá.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere arról beszélt, hogy a város a Dél-Dunántúl élelmiszeriparának és agrárgazdaságának központja, e szerepét a jövőben erősíteni kívánja. Az élelmiszergazdaság a somogyi megyeszékhely egyik kitörési pontja, az élelmiszerelőállításnak nagy múltja van a városban, a cél az, hogy az agrárfelsőoktatással megerősítve Kaposvár a lehető legtöbb hasznot hozza nemcsak a Dél-Dunántúlnak, hanem az országnak is – jegyezte meg. A településvezető Kaposvár és az ország legjelentősebb élelmiszeripari vállalkozásai között a húsiparban érdekelt Kometát, a tejiparban tevékenykedő Fino-Food-ot és az ország egyetlen cukorgyárát működtető Magyar Cukor Zrt.-t említette. Szita Károly szükségesnek nevezte a konzervipar újraindítását a régióban, és úgy vélte, dél-balatoni borvidéken elkerülhetetlen egy integráció, amely hatékonyabbá teszi a borászok tevékenységét.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora azt hangsúlyozta, hogy a világ országainak csak kevesebb mint 10%-a képes arra, hogy ne csak a saját polgárait lássa el élelmiszerrel, élelmiszeralapanyaggal, hanem még exportáljon is. Magyarország ezen országok közé tartozik és ez óriási érték élelmiszer- és nemzetbiztonsági szempontból is – közölte. Gyuricza Csaba rámutatott, hogy ennek alapja az oktatás, a kutatás és az innováció, ez tette szükségessé Magyarországon az egységes agrártudományi, felsőoktatási erőcentrum, a MATE létrejöttét.

Magyarországon az kell legyen a cél, hogy egyetlen szem búza, egyetlen szem kukorica se hagyja el az országot feldolgozatlanul, az lenne a jó, ha vágóállatot sem kellene exportálni, hanem a feldolgozóipar jó minőségű élelmiszereket állítana elő belőlük a hazai és az exportpiacoknak

– mondta ki Gyuricza Csaba, és jelezte, hogy az agrárfelsőoktatást, képzést ennek a feladatnak rendelik alá.

A MATE rektora szólt arról is, hogy példátlanul nagy, 4300 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar vidék fejlesztésére a következő hét évben, a pénz 80%-át a kormány biztosítja. Gyuricza Csaba szerint ez egy olyan lehetőség, amivel fel lehet húzni a vidéket arra az életminőségre, színvonalra, ami korábban soha nem volt. Úgy vélte, "minden rajtunk múlik", mert a feltételek adottak, a forrást kell jól felhasználni.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu