2021. szeptember 21. kedd Máté, Mirella

Hírek - Agrárpénzek

Ilyen agrárberuházás évtizedek óta nem volt: megtudtuk a mezőhegyesi terveket

Magyarországon évtizedek óta nem volt akkora öntözésberuházás egy helyen, mint amekkora a mezőhegyesi Ménesbirtokon készül, a fejlesztés azonban nemcsak méretében lesz különleges, de környezetvédelmi szempontból is hatalmas lépésnek számít – mondta az Agrárszektornak Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója. Kiemelte, a Digitális Agrár Stratégia zászlóshajójaként olyan projektek indultak el a birtokon, amelyek, ha megvalósulnak, nagy hatással lehetnek az egész magyar agráriumra. A szakemberrel emellett arról is beszélgettünk, lesz-e valaha mezőhegyesi logós vetőmag, illetve, milyen fejlesztések várhatók a jövőben a Birtokon.
 
 

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jogelődje az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok, amely nemcsak Magyarország, de Európa legrégebbi állami birtoka is. Ma már körülbelül 10 ezer hektáron folyik mezőgazdasági tevékenység a birtokon, milyen motivációk álltak egy ilyen komplexum megalakításában, és mitől számít egyedinek az országban?

A Birtok 237 éve lótenyésztés céljából lett alapítva, ez volt ugyanis a főtevékenysége az itt létrehozott katonai bázisnak. A történelem során ahogyan változott a lovak szerepe, illetve nyert teret a mezőgazdasági iparosodás és a nagyüzemi termelés, úgy alakult át maga a cég is. A birtok 2016-ban újra állami tulajdonba került, ezután kapta meg a mostani nevét és funkcióját, és ma már olyan minta- és tangazdaságként működik, amely kutatási szempontból, illetve a különböző technológiák felhasználásában is előremutató tevékenységet végez.

Például irányt tudunk mutatni a Digitális Agrár Stratégiában egy ÜHG-kibocsátás-mérésében, illetve csökkentésben, emellett kísérleteket folytatunk, és szintén jelentős eredményeket érünk el a növényvédőszer- és a műtrágya-felhasználás csökkentésében. Összességében mi olyan technológiák kipróbálására vállalkozunk, amelyeknek a rentabilitása, adaptálhatósága még kérdéses, így a tapasztalatokkal segíteni tudjuk a gazdákat, legyen az kisebb vagy nagyobb területen gazdálkodó magánszemély vagy cég.

Jó példa a már bevált eszközökre a fejőrobotos technológia, illetve a nagyon magas szinten űzött precíziós gazdálkodás, amit a birtokon alkalmazunk.

Kovács Norbert (Forrás: Magyar Mezőgazdaság Kiadó)

Tavaly ősszel készült el a teljesen automatizált, robotizált technológiával működő tehenészet Mezőhegyesen. Beváltotta az új rendszer a hozzá fűzött terveket, mekkora termelésnövekedést sikerült elérni azóta?

Az már most kijelenthető, hogy jóval az első időszakra prognosztizált eredmények fölött vagyunk. Erre az időszakra a gyártó korábbi tapasztalatai alapján termeléscsökkenést jósolt, ehhez képest azonban már az első napok után növekedés valósult meg. Habár még fél év sem telt az első betelepítés óta, és a rendszernek sokat kell még bizonyítania, de az már most biztos, hogy a kezdeti tapasztalatok jók. Sokan félnek egy ilyen technológiaváltástól, és habár mi is tartottunk tőle, azt kell mondjam ez a félelem nem volt jogos. Gyorsan meg tudott ugyanis történni az átszoktatás, viszonylag nagy állatállománnyal, illetve az is hamar kiderült, hogy ez a duplaboxos, robotos tartástechnológia ekkora létszámmal is megoldható. Minden tartástechnológiának van ugyanis egy maximuma, ennél azonban ez csak egy elméleti szám volt, nem tudtuk ugyanis, hogy mit tud pontosan a rendszer. Éreztük, hogy lehet benne tartalék, ezért megnöveltük a pihenőboxok számát, így a 880-as elméleti tehénmaximum helyett körülbelül 1000 tehenet tudunk most ezzel a technológiával fejni, összesen 8 robottal.

Az öntözésfejlesztés hosszú évek óta napirenden van Magyarországon. A mezőhegyesi Ménesbirtok tavaly 8,5 milliárd forintot kapott erre a célra, amellyel a tervek szerint 5500 hektár öntözését biztosítják majd. Hogyan áll most ez a fejlesztés?

Az öntözésfejlesztést két közbeszerzés keretén belül bonyolítjuk le, az első része az építésre vonatkozik, a másik pedig a technológiára. Az utóbbi már lefutott, eredményt hirdettünk, megkötésre került a szerződés, és már úton is vannak az első öntözőberendezések. Az építés közbeszerzésének április 16-án lesz a lezárása, így a tervek szerint nyár végén elkezdődhet az első gépek összeszerelése is. Jelenleg az előzetes várakozások szerint halad az öntözőrendszer kiépítése, így, ha minden jól megy, 2022 végére készen lesz a teljes fejlesztés.

A precíziós és robotizált eszközök használata Magyarországon még mindig nem igazán elterjedt, a Ménesbirtok azonban élen jár a használatukban. Milyen technológiákat és mely területeken használnak pontosan?

A digitalizáció valóban megtorpant a mezőgazdaságban, és habár pár éve volt egy nagyobb fellendülés, amikor mindenki borzasztóan lelkes volt, de ez a lelkesedés sajnos elég hamar el is múlt, pedig ezt a kereket mindenképpen tovább kell görgetni. A Mezőhegyesi Ménesbirtok ebben a tekintetben mindenképpen az országos átlag előtt jár, nálunk ugyanis a teljes folyamat megvan a talajmintavételtől, annak a nagyon széles körű analizálásától, egészen a hozamtérképig, és mindezek alapján határozzuk meg a következő inputanyag-kijuttatási tervet. Elképesztő mennyiségű adat van, amelyek feldolgozása valóban nagyon bonyolult, viszont azt látjuk, hogy ezek a befektetett költségek, illetve energiák megtérülnek. Lényegesen tudjuk például csökkenteni a növényvédőszer- és műtrágya-kijuttatást, ezáltal nőnek a fajlagos területteljesítmények, sokkal precízebb munkát végeznek a gépkezelők, illetve a hibák száma is csökkenthető. A tápanyagvizsgálatok során is nagyon részletes elemzést készítünk, olyan talajszkennelést csinálunk például, ami tömörödöttséget és talajszerkezetet is vizsgál, emellett a teljes termelési folyamatban mindig vannak saját kísérleteink is, ezeknek mind óriási jelentősége van a gazdálkodásunk során. Ha már precíziós gazdálkodás, akkor érdemes megemlíteni azt is, hogy minden traktorunk minden monitorjában teljesen egységes az a táblanevezéktan, táblahatár és táblán belüli A-B egyenes, ami a gépek tájékozódásának az alapja, mindez pedig nagyon sokat jelent a mindennapi munkák során.

Forrás: Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

A precíziós gazdálkodás használatának több célja is lehet egy gazdaságban, van, aki önköltséget csökkent így, mások optimalizálnak. A Ménesbirtok melyik irány mentén alkalmazza ezeket az eszközöket?

A precíziós gazdálkodást sokan azért kezdik el használni, hogy önköltséget csökkentsenek, ilyenkor nem juttatnak ki akkora mennyiségű műtrágyát, növényvédő szert, illetve vetőmagot. Vannak, akik optimalizálás céljából alkalmazzák ezeket az eszközöket, sokan pedig hozamot akarnak így növelni.

A mi stratégiánk elsősorban nem a hozammaximalizálás, hanem az e felé hajló hozamoptimalizálás. Mi a jó területnek például nem adunk annyi tápanyagot. Környezetvédelmi, gazdálkodási és közgazdasági szempontok alapján úgy döntöttünk, hogy ha a talajnak megfelelő a nitrogénállapota, rendelkezésre állnak a szükséges mikro- és makroelemek, illetve jó a talajszerkezet, akkor azon a területen kevesebb műtrágyát juttatunk ki. 

Egyre nagyobb szerepet kap a világban a környezetvédelem, a fenntarthatóság. Mennyire fontos ez a Birtok számára, milyen eszközökkel tudnak környezettudatosan működni?

A precíziós gazdálkodás, ha valaki észszerűen és okszerűen csinálja, akkor az önmagában egy környezetvédelmi tevékenység. Folyamatosan megújuló energiákat telepítünk telepeinkre, illetve érdemes kiemelni, hogy az új öntözési beruházás is egy hatalmas környezetvédelmi lépés lesz, olyan mértékben fogjuk ugyanis ezáltal optimalizálni a vízfelhasználást, hogy csak annyit, csak akkor és csak oda fogunk öntözni, amennyit, amikor és ahova kell.

Forrás: Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

Az agrárdigitalizáció még igencsak gyerekcipőben jár hazánkban, a Digitális Agrár Stratégia elfogadása ezért komoly mérföldkő a magyar agrárium számára. Ennek lesz zászlóshajója a mezőhegyesi Ménesbirtok, a kormány 1,2 milliárd forint forrást biztosít a digitális agrár-mintagazdasággá történő fejlesztésére. Mit jelent ez pontosan, milyen fejlesztések várhatók a birtokon?

Négy projekt került nálunk meghatározásra a Digitális Agrár Stratégián belül, ebből kettőnek kimondottan komoly természetvédelmi hatása is lesz. Az egyik fejlesztés, egy olyan öntözővíz-optimalizálási, előrejelzési rendszer kialakítását jelenti, ami talaj- és növényszenzorok alapján egy időjárás-előrejelzési állomásra rákötve, és mesterséges intelligencia döntése alapján kerül meghatározásra, hogy a következő két napban milyen vízmennyiségre van ott szüksége a növénynek, illetve a talajnak. Ez egy nagyon komoly fejlesztés lesz, vízügyi-ökológiai szempontból pedig felbecsülhetetlen előrelépésnek számít, mert így szinte minimalizálni fogjuk a feleslegesen kivett vizet a Marosból. A másik projekt egy olyan vizsgálat lesz, amiben a teljes mezőgazdasági ciklus ÜHG-kibocsátását fogjuk megmérni, különösen a tehenészeti telep ökolábnyomát elemezzük majd, hiszen mostanában egyre többet hallani arról, hogy a szarvasmarha-tenyésztés nagy károkat okoz az ózonréteget tekintve, ezt szeretnénk most valós adatokkal is megnézni.

Nem vagyok biztos benne, hogy ennek akkora káros hatása van, szerintem érdemes lenne ezt tisztába tenni, egzakt számokkal szemléltetni, hogy hány tonna szén-dioxidot, metánt, karbont bocsátunk ki.

A harmadik projekt lényege az egyedszintű állattartás megvalósítása, amelynek első lépése, hogy minden tehén nyakába egyedi azonosító került, emellett a telepen már van 50 olyan tehén, amelynek a gyomrába is nyelettünk le bolust, ennek segítségével az állatok összes élettani folyamatát - mennyit evett, ivott, kérődzött, hány kezelést kapott stb. - figyelembe véve egy mesterséges intelligencián alapuló rendszer, amely a fejő robot és egyéb szenzoroktól nyert információk alapján tudja optimalizálni majd a termelést. A negyedik fejlesztés egy olyan 40 hektáros, hands free tábla felállítása lenne, ahol valóban emberi kéz érintése nélkül történik a teljes termelési folyamat úgy, mint a vetés, a növényvédelem, a tápanyag-kijuttatás, a betakarítás, illetve a talajmunka is.

Ez teljesen robotizáltan, automatizáltan és kizárólag mesterséges intelligenciával működne. Ez így sci-fi-be illően hangzik, és valóban az is lenne, hiszen ilyet még sehol nem csináltak a világon ennyire komplexen és összetetten ilyen nagyságrendben.
Forrás: Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

A Ménesbirtok számára a legtöbb profitot a vetőmag-előállítás hozza, ez is a főprofilja a cégnek. Országos, illetve európai szinten hol áll a cég ezen a területen?

A legnagyobb előnyünk más vetőmagüzemekhez képest, hogy mi itt helyben termeljük meg, és dolgozzuk fel a vetőmagokat, míg a legtöbb üzem mással termelteti meg az alapanyagot, és ezt dolgozza fel. A tervek szerint az öntözésfejlesztés után évi 2500-3000 hektáron fogunk tudni hibrid kukoricát termelni, amiből több mint 10 ezer tonna vetőmag kerülhet majd ki, ez a teljes magyarországi vetésterületre elég lenne.

Magyarországon nagyságrendileg egymillió hektár kukorica van évente, erre mi tudnánk vetőmagot biztosítani, ma azonban ez nem így történik, az itt megtermelt vetőmag nagy része ugyanis külföldre kerül. De ez nem a mi genetikánk, a mi tevékenységünk addig terjed, hogy megtermeljük, és fémzárolt zsákig elkészítjük. Hosszú távon szerepel a cég tervei között, hogy saját genetikát felhasználva mezőhegyesi logós vetőmagot állítunk elő, majd akár országon belül, akár kívül értékesítjük.
Forrás: Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

A birtokon folyamatosak a fejlesztések, a beruházások, és több olyan technológia, eszköz is bevezetésre kerül, vagy már alkalmazásban van, ami nemcsak Magyarországon, de Európában is egyedülállónak számít. Melyek azok az újítások, amelyeket mindenképpen érdemes kiemelni?

Az öntözésfejlesztés mindenképpen ilyen, hiszen Magyarországon legalább 20 éve nem volt ekkora volumenű öntözésberuházás egy helyen.

Emellett a Digitális Agrár Stratégiát mint lehetőséget szeretném kiemelni, ha ugyanis a négy projekt közül akár egyet a terveink szerint sikerül megvalósítani, annak nagy hatása lesz a magyar mezőgazdaságra.

A precíziós gazdálkodás területén elért eredményeinkre is nagyon büszke vagyok, most már ott tartunk, hogy a gépgyártó cégek is kíváncsiak a kísérleteinkre, az általunk használt módszerekre, illetve optimalizálási megoldásainkra.

A robotos fejésre tavaly ilyenkor azt mondtam volna, hogy nagy dolog, most azonban, hogy túl vagyunk a megvalósításon, úgy gondolom, hogy nyugodtan belevághat szinte bárki, mert sikeres lesz. Ettől függetlenül Ezzel együtt nagyon örülök, hogy működik, hiszen ilyen létszámmal ezt a technológiát sehol a világon nem csinálták még meg korábban.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu