Őrült év az idei a magyar agrárfinanszírozásban: de mire számíthatnak a gazdák?

Őrült év az idei a magyar agrárfinanszírozásban: de mire számíthatnak a gazdák?

agrarszektor.hu
Bár "elmebeteg év" az idei, felértékelte a járvány az agráriumot és az élelmiszeripart a bankok szemében. A mezőgazdaság megbízható ágazatnak bizonyult, és a nehéz helyzetbe került ügyfelek kezét sem engedték el a hitelintézetek - hangzott el az Agrárszektor 2020 konferencia agrárfinanszírozási szekciójában. A forgóeszközhitelek népszerűbbek idén, a jövő év viszont már az agrárberuházásokról szólhat.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Mit okozott az agrárhitelezésben a koronavírus?

Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank KKV Igazgatóságának kis- és középvállalati igazgatója szerint a banki reakciót az alkalmazkodóképesség határozta meg, az ágazatok közül pedig az agrárium reagált a leggyorsabban, leggördülékenyebben - hangzott el az Agrárszektor 2020 konferenciánLeskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti ügyvezető igazgató-helyettese szerint garanciaintézményként anticiklikus szerep az övék, valamennyi partner igényét a lehető leghamarabb kellett kielégíteniük. A második hullámot már rutinszerűen várták, és sikeres évet zárhatnak idén. Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. Takarék Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója a ringbe szálló, de azonnal ütést kapó bokszolóhoz hasonlította a koronavírus első hullámát. Modelljük sok fizikai találkozóra épül, a gazdálkodók most komolyabban veszik az ennek elkerülésére tett óvintézkedéseket, mint korábban. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmebeteg évnek nevezte az ideit, az új programjaik kifejlesztése egy "mission impossible" teljesítése volt, a megújított Agrár Széchenyi Kártya pedig azóta óriási ütemet diktál. Tavaly több mint 260 milliárd forint szerződött hitelállományuk volt, most már majdnem 500 milliárdnál tartanak - írja a Portfolio.

Szerdahelyi Róbert, Leskó Tamás, Hollósi Dávid, Bán Zoltán (balról jobbra) 

Mi változik hitel- és ügyfélszinten?

Hollósi Dávid (Takarékbank) szerint a jó agrárfinanszírozó bankok továbbra is azok maradnak, a pánik sehová sem vezet. Tudták, hogy lesznek ágazatok, amelyek megbicsaklanak, de nem a koronavírus, hanem az állatpandémiák (pl. madárinfluenza, afrikai sertéspestis) miatt. A szántóföldi növénytermesztés viszont például tovább dübörög. Hollósi szerint bár az idei év erősebb a forgóeszközhitelezés területén, a beruházási szándékok sem álltak le, és a jövő évnek jó alappal fut neki a piac. A Takarékbank folyamatosan innovál: online támogatás-előfinanszírozási kalkulátorral álltak most elő. Szerdahelyi Róbert (Erste) úgy vélte, a bankok nem állnak ki az agrárium mögül, de keresik a válságálló szegmenseket, a baromfitenyésztés a madárifluenza ellenére például idén is ilyen, mint ahogy a zöldségtermesztés is. Leskó Tamás (Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) szerint a járvány főleg a külkapcsolattal bíró cégeket ütötte meg, különösen a tavaszi logisztikai kihívások. Az állategészségügyi problémák a korábbi években is jelen voltak, az ágazat relatív felülértékeltsége a bankoknál megerősödött, a bankok nem lassítottak. Krisán László (KAVOSZ) szerint a helyzet mindenkit érint valamilyen mértékben, de ezúttal nem engedik el a bankok a bajban lévő ügyfelek kezét sem, és nem húztak satuféket, miközben a garanciaintézmények óriási segítséget jelentenek. Az Agrár Széchenyi Kártya beruházási résszel bővült, az érdeklődés megvan rá, jövőre is folytatják.

Leállhatnak-e az EU-s pénzek?

Krisán László (KAVOSZ) optimista, hiszen szerinte közös érdek, hogy elinduljanak az uniós források (2021-re persze ezt még nem tudja garantálni), az már jó, ha csak a Brexit miatt kieső pénzekkel csökken ezek összege. Szerinte nem kell megváltoztatni, ami eddig jól működött a pályázati rendszerben. Leskó Tamás (Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) szerint a közeljövőben még az előző ciklusból visszamaradó források dominálhatnak, de lesznek új források is, amelyek ösztönözhetik a beruházásokat. Reméli, hogy az esetlegesen szigorodó feltételek az okosabb elköltés irányába hatnak majd, így a jól megtérülő beruházásokat támogatják. Hollósi Dávid (Takarékbank) szerint bármilyen játszma lesz, nem elképzelhető, hogy a mezőgazdaság nem férjen hozzá a forrásokhoz, de a piaci verseny erősödhet a támogatások csökkenése hatására. Szerdahelyi Róbert (Erste) opitimista: szerint az agárárium ki fogja tudni használni a növekedési potenciálját a következő években, az Erste pedig aktív finanszírozó marad.

Hollósi Dávid

Ne csak az agárindikátorokat nézzük!

Hollósi Dávid, a Takarék Agrár Üzletág ügyvezető igazgatója előadásában elmondta: az agrárium nem teljesen, de a többi ágazathoz képest mindenképpen válságálló a kutatásaik szerint. Az idei év első felében 250 milliárd forinttal többet költöttünk élelmiszerre, mint a korábbi évek azonos időszakában. A válságévekben az élelmiszeripar relatív súlya mindig erősödik: 2012 óta visszaesett, 2020-ban azonban megugrott, és 10% körüli értéket vett fel.

A hitelezés és a gazdasági teljesítmény között korreláció fedezhető fel, és a bankok jellemzően érzékenyen reagálnak az agrárindikátorok romlására a mezőgazdaságban, ami a Takarékbank szerint nem helyes magatartás: az agrárium csődrátája hagyományosan nagyon alacsony. A bank által nemrég útjára indított Takarék AgrárTrend Index egy 8-tól 48-ig tartó skálán méri az alágazatok helyzetét, ezen az agrárium 30,5 pontot vett fel legutóbb, ami azt jelés javult a helyzete az első félévhez képest.

A tőzsde az agrárium jövője

Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok vezérigazatói tanácsadója előadásában elmondta: hat alapban 103 milliárd forintot kezelnek jelenleg. Az elmúlt időszakban felfrissítették befektetési politikájukat (néhány hónapja nagyvállalatok felé is nyitottak, a befektetett összeg minimumát 300 millió forintban, maximumát 10 milliárd forintban határozták meg), és bővítik befektetési csapatukat. A Széchenyi Alapok a mezőgazdaságban működő cégek tőzsdére vitelét is segítik, három Xtend tranzakcióban vezető befektetőként vettek már részt, és a jövőt további cégek tőzsdére vitelében látják.

Hajnal Tamás

Az idei évet várhatóan ötször annyi kihelyezéssel zárják a Széchenyi Alapoknál, mint a tavalyit, ez jövőre tovább nőhet. Fennállása egy évtizede alatt az alapkezelő 120 befektetést hajtott végre, és 40 feletti az exitek száma. A szakember előadásában az állattenyésztés döntéshozatalát, információellátottságát segítő, az ő befeketésükkel megvalósuló Livestocker nevű szoftvert is bemutatta, amely rendszerbe állítja egy-egy telep független adatforrásait. Az eddigi tapasztalatok szerint 5-8 százalékos költségmegtakarítást lehet elérni az összes IoT platformmal kompatibilis szoftverrel.

A Portfolio Agrárszektor 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Mónus Márton

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 20. 06:02