2021. április 15. csütörtök Anasztázia, Tas

Hírek - Állat

Megszólaltak a nagy vállalatvezérek: csődhullám indulhat a magyar baromfiágazatban

Három csapás is érte idén a magyar baromfiágazatot, amely csődhullámot is elindíthat, és az a legnagyobb veszély, ha a magas gabonaárak miatt leálló termelők elküldik a dolgozókat, mert akkor azok döntő része később sem fog visszatérni az ágazatba – értett egyet három baromfiágazati nagyvállalati vezető a Portfolio mai Agrárszektor 2020 Konferencia egyik panelbeszélgetésében. Emiatt kormányzati segítséget szorgalmaztak a baromfiágazati munkaerőköltségek terén. A cégvezérek bíznak abban, hogy jövő tavasz-nyár körül felpörög majd a lakossági fogyasztás a járványügyi korlátozások enyhülése miatt meginduló horeca-szektor nyomán és úgy látják, hogy az egyébként növekvő pályán haladó baromfiágazatban a beruházások jelentik a kiutat, és így tudják majd felvenni a nagyon erős lengyel konkurenciával a versenyt a nemzetközi piacokon.
 
 

A kerekasztal-beszélgetés előtt előadásában Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója röviden felvázolta a baromfiágazat főbb trendjeit és rámutatott arra, hogy egy sikeres, mind a termelésben (680 ezer tonna hasított súlyban), mind az exportban (231 ezer tonna) 4-4%-os súllyal rendelkező és így felülreprezentált ágazatról van szó - írja a Portfolio. A magyar baromfiágazat egyébként mindkét mutatóban a nyolcadik helyen áll az uniós tagállamok között és a régióban a legerősebb versenytársunk Lengyelország, amely téma a beszélgetésben is többször felmerült - hangzott el az Agrárszektor 2020 Konferencián. 

A magyar baromfiszektor kapcsán rámutatott, hogy

  • A kibocsátásban a mezőgazdaságon belül 14%-os, az élelmiszeripart tekintve 19%-os a súlya
  • A foglalkoztatásban a mezőgazdaságon belül 7%-os, az élelmiszeriparon belül 20%-os a súlya
  • A beruházásokat tekintve a mezőgazdaságon belül 14%-os, az élelmiszeriparon belül 37%-os a súlya.
  • A hizlalás terén 390 millió vágóállatról beszélhetünk évente, a feldolgozás terén 550 ezer tonna hús és 1,5 milliárd darab tojás feldolgozásáról van szó és mindezekből évente 200-250 ezer tonna hús megy exportra, 330 ezer tonna pedig a hazai fogyasztás (250 ezer tonna a háztartási, 80 ezre tonna a horeca-szektoré).
  • A fogyasztás terén kiemelte, hogy ma egy havi keresetből közel háromszor annyi csirkehúst tudunk vásárolni átlagosan, mint 20 éve jövedelmi tizedek szerint bemutatva kiemelte, hogy az alacsonyabb jövedelműek is többet tudnak fogyasztani.

A szektor helyzetét úgy foglalta össze, hogy

  • A kihívások között említette: a tőkeellátottság még mindig gyenge, de vannak forrásbevonási lehetőségek, a magyar piac vásárlóereje még mindig alacsony, de közben képzett a munkaerő és az exportot még lehet növelni, a madárinfluenza az idei évben is súlyos veszteségeket okozott és összességében alacsony volumen jellemzi még a szektort termelését.
  • A kedvező adottságok között említette azt, amit aztán a panelbeszélgetésben is ketten megerősítettek, miszerint az ágazat döntő része (több, mint 90%-a) hazai/családi tulajdonban van, napi fogyasztási cikknek számít a baromfi, ami ad egyfajta stabilitást, a Baromfi Termék Tanács a legjobban szervezett ágazati szervezet, amely hozzátesz a sikerhez, és „hatékonyságban óriásit fejlődött a szektor az elmúlt 20-30 évben”.

Hollósi Dávid

Van-e pincevakság, hol tart az élelmiszergazdaság fejlettségben, volumenben?

A panelbeszélgetés első témakörében Bárány László, a Master-Good Kft. ügyvezető-tulajdonosa megerősítette, hogy nagy előny a magas magyar/családi tulajdon, de közben megjegyezte, hogy az az előny, ami a szervezettségből adódódott az ágazatban eddig, „ez a mostani kihívások mellett már nem elegendő”. Rámutatott, hogy idén három csapás érte a baromfiágazatot: egyrészt a madárinfluenza, amely miatt több mint 5 millió szárnyast kellett kivonni, a koronavírus-járvány két hulláma és harmadikként az „eszméletlenül magas, kezelhetetlenül drága gabona és takarmányozási költségek”. Úgy fogalmazott: „nem látjuk a megoldást ebből, nagyon nehéz lesz a jövő év azután, hogy 2019 is az volt”.

Muzsek András, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója ehhez a témához csak annyit tett hozzá, hogy van még fejlődési lehetőség a baromfiágazatban és nagyon jó hírnek nevezte a magas magyar tulajdoni arányt. Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa külön kiemelte a szektor fontosságát a magyar élelmiszeriparban foglalkoztatottsági, kibocsátási és beruházási téren is és úgy látja, hogy „nagyon jól szervezett az ipar, jól látja el a feladatát a szakmaközi szervezet, amikor baj van, segít”. A bajokra rátérve kiemelte, hogy a horeca szektor (hotelek, éttermek, kávézók) tavaszi és őszi bezárása súlyos baj, mert az ágazat felhasználásának közel 30%-a kiesik, és megerősítette azt, hogy az alapanyag költségek igen nehézzé teszik a szereplők dolgát. Jó hírnek nevezte azt, hogy erős, dinamikus pályán van az ágazat, amit például az állattartó telepes pályázaton tapasztalt erős érdeklődés is mutatott, de feladatnak nevezte, hogy el kell tudni adni a termelés egy részét, mert az több, mint az itthoni felhasználás.

Mennyire ütötte meg a horeca szektor bezárása a pulyka-, a broiler és a víziszárnyas piacot?

Bárány László szerint nehéz a helyzet és két irányba lehetne reagálni: az egyik a hihetetlen árkedvezmények felajánlása a készletek kisöprése érdekében, a másik pedig a hűtőházas megoldás, amellyel a lehetséges kínálati ár azonnal esik. Emiatt kijelentette:

Nagyon várjuk a járvány végét és a fogyasztói visszapattanást, talán 2021 második félévében majd valamit vissza lehet keresni.

A pulykahús iránti kereslet kapcsán Bárány László jelezte, hogy ők is a hűtőházi tárolókapacitások felé fordultak, van elég ilyen kapacitás a magyar piacon. Muzsek András azt jegyezte meg, hogy mivel az elmúlt években 70% volt a cég forgalmán belül az export, így most a horeca leállása és a koronavírus-járvány együtt jelentős kihívásokat okoz és emiatt jelentős raktározásra szorulnak. Szabó Miklós is elismerte, hogy ők is sokat raktároznak most, „a máj és a kacsakészlet a legnagyobb gond”. Azt is jelezte, hogy a madárinfluenza miatt jóval kevesebbet vágnak kacsából és libából is, így hatalmas volumencsökkenés történt a piacon.

Ez annyira nagymértékű, hogy megkérdőjelezi az ágazat létét”, mert ha nem tudnak kellő volument szolgáltatni, akkor elfelejti őket a forgalmazó és így a fogyasztó is elfelejti ezt a szegmenst

– mutatott rá.

Azt is leszögezte, hogy „az árak gyalázatosan alacsonyak”, amire példát is mondott: míg 2018-ban 1 kg fagyos liba 3,5 euró volt, 2019-ben 2,8 euró, jelenleg a lengyelek 1,5 euróért árulják, „a magyar is 2 euró körül van. Ez abszolút veszteséges”.

Mit tudnak a lengyelek?

A beszélgetésben többször előkerült az, hogy a lengyel cégek nagyon erős konkurenciát és árleszorító hatást jelentenek a magyar cégeknek is az exportpiacokon, így felmerült ez a kérdés, amire Szabó Miklós azt mondta: „ott mindig is magántulajdonra épült a baromfipiac, nagyberuházásokba fogtak, jobban szakosodtak, jobban kialakultak a nagy volumenű cégek”. Bárány László ezt úgy fogalmazta meg, hogy „ők piacgazdaságból léptek át a piacgazdaságba” és külön kiemelte azt, hogy a lengyel cégek gyorsan tudnak reagálni a világpiaci árak ingadozására az üzleti kockázatokat is vállalva. Ezzel szemben felrótta, hogy itthon „garantált árat akarnak” termelők az integrátoroktól kapni és megjegyezte, hogy „ilyen szemlélettel soha nem leszünk versenyképesek”.

Muzsek András, Bárány László, Hollósi Dávid (balról jobbra)

Ki is jelentette: Magyarországon lett sok százezer „dúsgazdag földbirtokos” és 120-150 ezer „állattenyésztő cseléd”, így erős gazdasági megosztottságban működik az ágazat. Szerinte ez így nem működhet, és bár erre nem lehet azonnali recept, de a mezőgazdaságban „a növénytermesztők kényelmi állapotát nem lehet folytatni”.

Ha ez így marad, lassan le kell mondani arról, hogy Magyarország állattenyésztési szempontból önálló lesz.

A fentiek után Muzsek András is azt szorgalmazta, hogy nyitottabb hozzáállás, szemléletváltás kell, mert a lengyelek ezen tényezők miatt is megelőztek minket.

Elindulhat-e egy csődhullám a baromfi ágazatban?

A feltett kérdésre Bárány László úgy válaszolt: „sajnos igen”. Szerinte „az igazi csődveszélyt a rendkívül magas gabonaárak okozzák, ebből a kilábalást senki sem látja”. Pozitívumként hozzátette, hogy persze Covid nem lesz örökké, ő bízik benne, hogy május körül elindul a fogyasztás visszapattanása, ami új helyzetet fog okozni. A nagyvállalati vezetőkre értve úgy fogalmazott: „nekünk kötelességünk lesz az, hogy lássuk és figyeljük a cégeket, és leginkább a termelőkért aggódunk”. Emlékeztetett a korábbi nagyobb élelmiszeripari cégek csődjére, ami akkoriban örökre leállította a baromfifeldolgozás nagy részét és most arra figyelmeztetett, hogy ha

Ha nem tudják finanszírozni az üresen álló baromfitenyésztő telepeken az embereket, akkor a felszabaduló emberek 90%-a soha nem fog visszatérni.

Megjegyezte, hogy a közelmúltban már kérte az agárminisztert és a külgazdasági és külügyminisztert, hogy kapjon a baromfi ágazat olyan segítséget, hogy meg tudják tartani az értékes létszámot, mert „ha ez eltűnik, akkor nem lehet visszaépíteni”. Muzsek András megjegyezte, hogy csődhullám alatt természetesen nem a panelbeszélgetésben részt vevő három nagyvállalatra kell gondolni, mert ők stabilak, majd hozzátette:

Mi is a termelőkért aggódunk, mert ha ők nem tudják kigazdálkodni (a magas alapanyag költségeket – a szerk.), akkor nekünk nem lesz mit levágni. Így én is aggódom az ágazatért rövid távon.

Szabó Miklós is egyet értett azzal, hogy rövid távon tényleg nagy problémák látszanak, és részben azért is, mert az erős külföldi konkurencia miatt nem lehet árat emelni. Jelezte, hogy a Baromfi Termék Tanács is kezdeményezte a munkaerőpiaci megtartás támogatását, hiszen ha elmennek az ágazatból az emberek, akkor az integráció is veszélybe kerül. „A vágásunk nagy részét integrációban termeltetjük meg, és ennek meg kell maradnia, csak erős integráció köré szabad fejleszteni a baromfiipart” – szögezte le. Azt is felrótta azonban, hogy sok termelő nem akarja kivenni a részét a mostani nehéz helyzetből. Kijelentette:

Megvan az a valós veszély, hogy csődhullám is bekövetkezhet, remegünk mi is tőle, hogy a termelőinket megtartsuk, és ne azt válassza a termelő, hogy ha nem kapok x összeget, akkor nem termelek.

Felrótta: sok termelőnek „eszébe sem jut, hogy neki is ki kell vennie a részét ebből a nehézségből”, ami kapcsán sürgette a több tájékoztatást, ami majd segít elérni a szükséges szemléletváltást az ágazatban.

Pozitív jövőkép

A beszélgetést igyekezett egy pozitív jövőképpel zárni a három nagyvállalati vezető, amelyhez persze az is kell, hogy a koronavírus-járvány tényleg elmúljon, erősödjön a fogyasztás és az alapanyag költségek is csökkenjenek. Ezek kapcsán Bárány László azt mondta: „ez a világ soha nem lesz már olyan, mint a Covid előtt” és ők inkább a kényelmi termékek gyártására és a beruházások folytatására koncentrálnak. Szerinte mivel állandósul a távmunka intézménye, így megnő az otthon gyorsan elkészíthető, félkész és kész élelmiszerek volumene. Ennek kiszolgálásához szerint újfajta vezetői (nem pedig menedzseri) szemlélet kell.

Muzsek András szerint a jövőbeli versenyképességhez mindenképpen a fejlesztés a kulcs, és az, hogy minden pillanatban azt kel vizsgálni, hogy hol, mely területen mit lehet olcsóbban, hatékonyabban előállítani. Szabó Miklós szerint a fejlesztések folytatása mellett arra is koncentrálni kell, hogy a kényelmi termékek terén (félkész, kész) előrelépjenek, mert ezzel lehet hatékonyan versenyezni a világpiacon. Mindhárman hangsúlyozták, hogy ezek a félkész és kész termékek megfelelnek a szigorú élelmiszerbiztonsági előírásoknak, így az egészségipari trendeknek is megfelelnek. Szabó Miklós úgy fogalmazott: nem lehet mindenféle tartósítószereket használni, így a félkész és késztermékeket frissként fogyasztják és utána így adják el, ez pedig biztonságot jelent a fogyasztónak is.

A Portfolio Agrárszektor 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Mónus Márton


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu