Műtrágyázás nélkül hatalmas lehet a bukás a kukoricán

agrarszektor.hu
A kilencvenes évek óta 40-50 százalékos termésingadozás tapasztalható a magyarországi kukoricatermesztésben. A szélsőségesebbé vált időjárás csak az egyik okozója ennek, nagymértékben visszaesett ugyanis a műtrágya-felhasználásunk is.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A magyarországi kukoricatermesztésben jelentős termésingadozás tapasztalható az utóbbi két-három évtizedben. Míg a rendszerváltás előtt legfeljebb 10-20 százalékos eltérés mutatkozott az egymást követő aszályosabb és csapadékosabb esztendőkben, a kilencvenes évek óta ez a 40-50 százalékot is eléri. Az okokat a felhasznált műtrágyamennyiség csökkenésében, illetve az időjárási anomáliák sokasodásában látja Spitkó Tamás, az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.

A szakember az I. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow rendezvényen tartott előadást Mezőfalván a martonvásári kukoricahibridekről, amelyek hét évtizede vannak jelen a köztermesztésben. Az első hibridjük az MV-5-ös volt 1953-ban, a Pap Endre által nemesített fajta Európában is a legelsőnek számított.

A modern beltenyésztéses hibridek a korábbiakhoz képest 20-30 százalékos terméstöbbletet tudtak produkálni. Míg az Egyesült Államokban 25 év kellett a hibridek teljes elterjedéséhez, addig Magyarországon ez a folyamat 7 év alatt végbement.

A hazai kukorica-termőterület ugyanakkor már az 1950-es évektől fokozatosan csökkenni kezdett, és mára beállt bő egymillió hektárra. A termésátlag ezzel párhuzamosan növekedésnek indult, a kezdeti 2 t/ha érték helyett ma már 6-7 t-ha mennyiségre képesek a gazdák.

A Magyarországon megtermelt kukorica 52 százaléka kivitelre kerül, a takarmánycélú felhasználás mértéke 28 százalék, míg az ipari feldolgozásé 15 százalék. Martonvásárnak összesen 185 államilag elismert beltenyésztéses hibridje van, ebből jelenleg 24 szemes kukoricahibrid, 11 siló hasznosítású, 2 pedig csemege hibrid.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 26. 06:02