Újabb probléma jelent meg a földeken: nem várt erősítést kaptak a kártevők

Újabb probléma jelent meg a földeken: nem várt erősítést kaptak a kártevők

agrarszektor.hu
A ludak és darvak okozta károk a szántókon ma még lokálisak, de ez nyilván nem vigasztalja azt a gazdát, akinek éppen letapossák, lecsipegetik a vetését. A klímaváltozással egyre több lúd és daru tölti hazánkban a telet, ezáltal gyakrabban és jelentősebb mértékben keletkezhetnek károk a termőföldeken - erre pedig fel kell készülnünk.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Az ember természetpusztító, környezetátalakító tevékenysége a XX. században kapcsolt őrült sebességbe , ma pedig már ott tartunk, hogy a klímaváltozás, az élőhelyek felszámolása, a környezetszennyezés, az inváziós fajok térnyerése lényegében a teljes földi ökoszisztéma összeomlásával fenyeget. A legnagyobb veszélyben a vizeink vannak, a sivatagosodás immár nemcsak sötét jóslat, hanem a kontinensek zömén megfigyelhető-mérhető folyamat - a Kárpát-medence e tekintetben különösen érintett - írja a 24.hu.

A vizeink megóvása végső soron az ivóvizünk megőrzését jelenti, hiszen annak léte és minősége a vízi élővilág egészségén, komplexitásán múlik. A természet és az ember egészsége pedig elválaszthatatlan egymástól. Egyes állatok azonban képesek gazdasági károkat okozni, amire viszont nem lehet válasz a további pusztítás. A "vízimadarak" egy rendkívül bő, világszerte több ezer fajt magában foglaló kategória. Azok a madarak tartoznak ide, amelyek életciklusának jelentős része a vízhez kötődik, legyen szó táplálkozásról, utódnevelésről vagy akár éjjeli szállásról. A hazánkban honos fajok közül négy érdemel említést a "gazdasági károkozással" összefüggésben, méghozzá a kárókatonán és a kis kárókatonán kívül a daru, a nyári lúd és a nagy lilik.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kárókatonákhoz képest ugyan nagyságrendekkel kisebb potenciális kárról van szó, de ez nyilván nem vigasztalja azt a gazdát, akinek a vetését éppen lelegelik. Az enyhébbé váló telek a közeli jövőben viszont fokozhatják a problémát 

- árulta el a lapnak Dr. Végvári Zsolt, a Vízi Ökológiai Intézet (VÖI) igazgatója.

A daru a láperdőket kedveli, amelyek nagy területeket borítottak a jégkorszaki Kárpát-medencében, ám a klíma melegedésével is megtalálta a számítását európai viszonylatban immár legdélebbi költési területén: elsősorban a Hanságban, az Ecsedi-lápon, a Hortobágyon, a nagyobb mocsarakban - aztán viszont jött az ember. A XX. század elején eltűnt Magyarországról a több évszázados vadászati nyomás és a mocsarak lecsapolásának hatására, hogy aztán bő száz évvel később újra megjelenjen: az első költő pár 2015-ben jelent meg a Balaton-felvidéken. A visszatérésük oka a sikeres oka pedig nem más, mint az élőhely-rekonstrukció, aminek köszönhetően az északi területeken a darvak egyedszáma robbanásszerűen megnőtt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mára az átvonuló és áttelelő állomány jelentősen gyarapszik, míg egyelőre csak egyetlen pár rendszeres fészkelését sikerült bizonyítani. Azt pedig nagyon fontos kiemelni, hogy a daru a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság címerállata, védett, természetvédelmi eszmei értéke 50 ezer forint. Felmerülhet a kérdés, hogy néhány madár milyen kárt tud okozni, ám a problémát a legkevésbé sem a hazai létszám okozza, hanem az, hogy az északi állomány télen délebbre vonul, Magyarország pedig az egyik fő útvonalon fekszik: ősszel százezres nagyságrendben érkeznek a darvak elsősorban a Hortobágyra. 

Az éjszakákat sekély tavakban ácsorogva töltik, ahol hamar kiszúrhatják a közeledő veszélyt, napközben azonban főleg mezőgazdasági területeken táplálkoznak, és felcsipegetik az elhullott vagy elszórt gabonát, a kultúrnövények hajtásait. Több tízezer éhes csőr azért már szép munkát képes végezni, bár hazánkban elsősorban a lábon hagyott kukoricát, illetve a nem megfelelő vetési technológiával kezelt földeket "veszélyeztetik". Spanyolországban a paratölgyeknek a disznók etetésére szánt makkját dézsmálják, Franciaországban a gabonát, Izraelben pedig a pisztáciát.

A vonuló darvak csak kisebb pontokon sűrűsödnek - itt okozhatnak mezőgazdasági károkat is -, és nem tudni, hogy miért. A vonuló madarak viselkedésének megértésével fel lehetne készülni az esetleges védekezésre is, előbbi érdekében folynak a kutatások, utóbbiról pedig a tárgyalások az érintettek bevonásával. a darvak okozta kár Magyarországon egyelőre lokális és elenyésző, ám egyrészt ezt sem intézhetjük el egyetlen legyintéssel, másrészt az egyre enyhébb telek feltételezik, hogy a jövőben mind több és több daru fog áttelelni nálunk, ami egyúttal törvényszerűen növeli a potenciális károkozást.

Utóbbi ugyanígy igaz a ludakra is, de az ő tevékenységük már most is jóval komolyabb a darvakénál. Itt két fajról van szó, a nyári lúdról és a nagy lilikről. A nyári lúd a maga 75-90 centis testhosszával és kitárt szárnyai 150-180 centijével, illetva az akár négy kilogrammos súlyával megint csak egy "óriás". A nyári lúd az egyetlen, hazánkban fészkelő lúdféle, a legtöbb házi "liba" őse, állománya annyira stabilizálódott, hogy 2012 óta Magyarországon már nem védett, sőt, vadászható.

EZ IS ÉRDEKELHET

A melegedő klíma okán mostanában már a telet is növekvő számban töltik itthon, és százezrével csatlakoznak hozzájuk az északkeletről, Szibéria térségéből érkező rokonaik, a nagy lilikek, és persze ők sem mennek tovább, ha nem muszáj. Akárhogy is lecsapoltuk a vizeinket, szárad az ország, a kontinensen belül még mindig a vízimadarak egyik paradicsomának számítunk.

A több száz vagy ezer példányból álló csapatok nagy területen lecsipegethetik a szántóföldi növények hajtásait, a vizes, sáros földön kitapossák a vetést 

- árulta el Végvári Zsolt, majd hozzátette, hogy mindez azonban csak néhány régió néhány pontját érinti, tevékenységük egy része ráadásul pozitív is lehet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ebben az esetben is felmerül egyébként a riasztás, mint megoldás, illetve a nyári lúd és a nagy lilik is vadászható faj. Csakhogy hazánkban nagyon sokszor keverednek velük olyan fokozottan védett, a kipusztulás szélén álló madarak, mint a kis lilik és a vörösnyakú lúd. Sokszor nem könnyű őket kiszúrni sem a tömegben, ráadásul a kis lilik hasonlít is a nagy lilikre, ezért a vadászat szempontjából is nagyon finom szabályozásra van szükség, fokozottan védett fajoknál pedig a riasztás is tilos. Ez esetben is az állatok mind jobb megismerése, a további kutatás hozhat eredményt.

Azt pedig ismételten lényeges kihangsúlyozni, hogy az enyhülő telek nagyobb madártömeget jelentenek, ami gyakoribb és jelentősebb károkozást hoz magával. Erre fel kell készülni, méghozzá a tudomány segítségével, a természetvédelem és a gazdálkodók közös érdekei mentén: állami kártérítéssel, termelési technológiákkal, szerkezetátalakításokkal.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?