2021. szeptember 25. szombat Eufrozina, Kende

Hírek - Növény

Leáldozott a magyar krumplinak? Megállíthatatlanul ömlik az import áru az országba

Vészesen lecsökkent Magyarországon a burgonya termőterülete az utóbbi években. Míg 2019-ben 13287 hektáron ültettek étkezési burgonyát, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2021-ben már csak 8711 hektáron, vetőburgonyát pedig alig több mint 103 hektáron. Noha az Európai Unió 1701 burgonyafajtát ismer el, az évente megjelentetett Nemzeti Fajtajegyzéken csak 23 államilag elismert fajta szerepel, és ezeknek is csak a töredékét termesztik, mert az ágazat szereplői ragaszkodnak a bevált, megszokott fajtákhoz. Az Agrárszektor arról kérdezte a gazdákat, hogy hány fajtát termesztenek, ezt milyen módon, és milyenek a kilátásaik idén.
 
 

Évek óta egyre fogy az étkezési burgonya termőterülete Magyarországon. Míg 2019-ben még 13287 ezer hektáron ültettek étkezési és 150 hektáron vetőburgonyát, ez 2021-re 8711 és 103,63 hektárra zsugorodott. A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt egyre kevesebb területen lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni. Az Agrárszektor megkérdezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt és az ágazat szereplőit, hogy hol tart most a burgonyatermesztés és -nemesítés Magyarországon, melyik fajták a legnépszerűbbek itthon, és hogy milyen termés  várható 2021-ben.

Magyarországon étkezési és vetőburgonyát is termesztenek, az étkezési burgonya termőterülete az AKI adatai alapján 8711 hektár, a vetőburgonyáé pedig 103,63 hektár – tudta meg az Agrárszektor a Nébihtől. A hatóság arról is beszámolt, hogy az európai uniós közös listán 1701 fajta szerepel, amelyek mindegyike termeszthető Magyarországon. Élnek is a lehetőséggel a termelők, mert nemcsak Magyarországról szerzik be a vetőburgonyát, hanem a kereskedőkön keresztül külföldről is, Hollandia, Franciaország, Németország a legnagyobb vetőburgonya-előállító országok. A többség magyarországi fajtaképviselőkön keresztül szerzi be a külföldről érkező vetőburgonyákat, de jelentős azok száma is, akik közvetlenül vásárolnak az EU-ban. A magas vetőburgonyaárak miatt azon területek száma is számottevő lehet, ahol az előző évről visszamaradt burgonyát vetik el. Általánosságban elmondhatjuk, hogy nagy az utántermesztett burgonyák aránya. A Nébih tájékoztatásában kitért arra is, hogy 2021-ben 22 fajta vetőburgonyát termesztenek Magyarországon.

Arra a kérdésre, hogy melyek a legnépszerűbb fajták Magyarországon, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közölte, hogy pontosan nem ismerik az étkezési célra vetett fajták arányát, így csak megközelítő válasz adható erre a kérdésre. Magyarországon népszerű fajta az Agria, a Balatoni rózsa, a Desiree, a Hópehely és a Red Scarlett, de ezek mellett további fajták is népszerűek lehetnek. A hivatal szerint vetőburgonya tekintetében nem releváns ez a kérdés, mert az ágazat szereplői nagyrészt a megszokott/megtanult fajtákat szaporítják, emellett csak kis mennyiségben „tanulják” az új fajták stressztűrő-képességét. Van olyan külföldi nemesítőház, amely nem termeltet vetőburgonyát Magyarországon, minden igényt külföldről elégít ki, s ha valamely vetőburgonyafajta nem kapható Magyarországon, azt a fajtaképviselők szerzik be külföldről.

A Nébih rámutatott, hogy a nagy burgonyatermesztő országok esetében, mint Hollandia, Németország, Franciaország, Egyesült Királyság általánosságban elmondható, hogy a burgonyafogyasztás sokkal nagyobb mértékű és népszerűbb, mint hazánkban. Magyarországon a burgonyafogyasztás nagymértékben visszaszorult, a saláták és egyéb termékek kerültek előtérbe. A másik jelentős különbség, hogy a nemesítőházak száma és nagysága jóval nagyobb volumenű Nyugat-Európában, mint itthon.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal arról is tájékoztatta az Agrárszektort, hogy nincsenek pontos információik arról, hogy arányaiban mennyivel több fajtát termelnek és értékesítenek külföldön, hiszen minden nemesítőháznak vannak korai, középkorai, közepesen késői és késői fajtái. Ezentúl minden éréscsoportban találhatóak sárga és piros héjú változatok, valamint egyre divatosabbak a lila héjú és piros hússzínű fajták. Az igényeknek megfelelően nemesítettek A, B, C és D típusú burgonyákat is. Ezen kívül a rezisztencia nagymértékben meghatározza a fajták számát. Magyarországon jellemzően a piros héjú étkezési burgonyát vásárolják a fogyasztók, míg külföldön a sárga héjút preferálják, ez az igény a magyarországi szaporításokban is megmutatkozik.

Arra a kérdésre, hogy hol tart most a burgonyafajták nemesítése Magyarországon, a Nébih tudatta, hogy a Keszthelyi Burgonyakutatási Központ az utóbbi 15 évben nagy hangsúlyt fektetett, nemcsak a vírusellenálló fajták nemesítésére, hanem a feldolgozási fajták körének bővítésére is. Vírusellenálló chipsfajtájuk (Arany Chipke) egyedülálló, de igen jelentős eredménynek számít a szuperkorai csoportba tartozó Botond fajta kinemesítése, valamint a salátaburgonyának való Basa fajta is. Mindezeket a nemesítési irányokat kiváló étkezési minőséggel is tudták ötvözni.

A Nébih rámutatott, hogy több magánnemesítő is van Magyarországon, azonban az ő fajtáikat kis mennyiségben szaporítják (dr. Kruppa József – Pannónia, Nyíregyházi Kutatóintézet – Boglárka, illetve a Sárvári Agró Kft. fajtái).
A burgonyafajták felhasználási célok szerinti megkülönböztetésére az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozott. Többek között ennek hatására frissítette a Nébih a burgonya metodikáját 2018-ban. Ennek lényege, hogy a felhasználási érték meghatározása főzési-sütési próba, valamint ízbírálat alapján történik. A metodika szerint különféle csoportokban vizsgáljuk a fajtákat: étkezési/asztali fajta, mélyfagyasztott hasábburgonya, püré-pehely, mélyhűtött hasábburgonya, chips.

Jelenleg 23 államilag elismert fajta szerepel az évente megjelentetett Nemzeti Fajtajegyzéken. Ezek a fajták legnagyobb arányban a B (általános, főznivaló) főzési típushoz sorolhatóak, kisebb mértében azonban jelen van listánkon az A (saláta) és a C (chips, sütnivaló) típusú burgonyafajták is. Az utóbbi években új saláta- és főznivaló burgonyafajtákat ismert el a hatóság. A Nébih kiemelte, hogy a többszörös (komplex) betegség-ellenállóságot hordozó fajták száma is gyarapodott a nemesítésben, különösen a hazai nemesítőhelyeken (pl. Pannónia, Balatoni rózsa, Botond, Sárvári Borostyán, stb.). Arra a kérdésre, hogy a hazai burgonyatermelés képes lesz-e kielégíteni a fogyasztói igényeket, a Nébih jelezte, hogy a fajtakísérletei során ugyan nem végez piaci elemzést, de a különböző szakmai fórumokon elhangzott információk alapján azt lehet elmondani, hogy a jelenlegi hazai 8711 hektáros termőterület nagyságrendileg a hazai fogyasztás nagyjából 50-60%-át lesz képes kielégíteni. Ezen túlmenően a fő importáló országok Hollandia, Németország, valamint kisebb arányban Francia- és Írország.

A Somogy megyei Solanum Kft. ügyvezető igazgatója, Varga György, az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy 2021-ben 40 hektáron ültettek burgonyát, ebből 30 hektáron szaporításra, 10 hektáron pedig étkezésit. A berzencei vállalkozás 12 fajta burgonyát termeszt. A szakember beszélt arról is, hogy mivel a termőterületeik 90%-át öntözik, jó állapotban van az állomány. Varga György elismerte, hogy a burgonya fejlettségének előrébb kéne lennie, de a hőség miatt elmaradásba kerültek. A szakember úgy tájékoztatta az Agrárszektort, hogy a szokásos növényvédelmi kezeléseket elvégezték, és az eddigi száraz idő miatt a gombabetegségek nyomása kicsi volt, így az általában 10 naponta végzett preventív kezeléseket most 14 naponta végezték el. Varga György úgy nyilatkozott, hogy a vetőburgonyánál hektáronként 25 tonna körüli termés várható, az étkezési burgonyánál pedig 40 tonna körüli mennyiségre számítanak.

A Bács-Kiskun megyei Bács Gazda-Coop Kft. vetőburgonya-termeléssel és forgalmazással foglalkozik. A vállalat ügyvezetője, Szabó Lajos az Agrárszektor érdeklődésére ismertette, hogy 1-4 hektáron termelnek vetőburgonyát, és mivel több nyugat-európai és egy magyar céget is képviselnek, széles palettával dolgoznak, körülbelül 40 fajtát termesztenek. A szakember elmondta, hogy a burgonyának relatíve jó volt a hűvös és csapadékos tavasz, de az elmúlt időszak, különösen a két hétig tartó kánikula nagyon betett a növényeknek, főleg ott, ahol nem tudják öntözni őket. Szabó Lajos szerint a globális felmelegedés miatt már csak nagyon kevés helyen lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni.

Pálfy János idén már csak 4 hektáron ültetett étkezési burgonyát. A nagyvázsonyi családi vállalkozó 6 fajtát termeszt, 2 sárgát (Agria, Arizona) és 4 pirosat (Desiree, Balatoni Rózsa, Esmee, Mozart). Pálfy János az Agrárszektor kérdésére közölte, hogy a burgonya a virágzás utáni stádiumban van, de az eső hiánya megviselte a növényeket, öntözni meg nem tudja őket. A gazda arról is beszélt, hogy számos növényvédelmi kezelést alkalmazott már az állományban, de a fitoflóra jelenléte miatt erősen kontroll alatt kell tartania a burgonyát. Pálfy János úgy becsülte, hogy hektáronként 25 tonnás termésre van kilátása.

Összességében elmondható, hogy már évek, évtizedek óta lejtmenetben a magyarországi burgonyatermesztés. A termőterület egyre fogy, a hazai burgonyafogyasztás közel felét már importburgonyával kell fedezni. A klímaváltozás miatt pedig eljutottunk oda, hogy öntözés nélkül egyre kevésbé lehet megtermelni ezt a növényt. Ha a magyar gazdák meg akarják állítani ezeket a trendeket, ahhoz óriási beruházásokra lesz szükség, elsősorban az öntözésfejlesztés terén.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu