Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
A tudósok elmondták, hogy a meglepő eredmény egy egészen más célú kutatás során derült ki. Az UNE csapata ugyanis az egyik legnagyobb és legambíziócusabb adatgyűjtési és utánkövetési projekt közepette jött rá a fenti összefüggésre, írta meg a FarmingUK. A projekt során a kutatók mintegy 15625 csirkét láttak el elektronikus jeladókkal az ország öt baromfitelepén. A jeladók 16 hetes korukban került a jószágokra, és 74 hetes korukban szedték le őket.
Az adatok alapján a kutatók elsőként azt tudták megállapítani, hogy azok az állatok, amelyek a szabadtartást részesítették előnyben, hamarabb kezdtek el tojásokat rakni. Ugyanezen tyúkok 22 hetesen 15%-kal több tojást raktak, mint azok, amelyek inkább fedél alatt maradtak.
A kísérlet vezetője, Dr. Isabelle Ruhnke elmondta, hogy egy hasonló vállalkozás esetében már egy 1%-os növekedés is évi több százezer dolláros bevételnövekedést jelenthet. A kutatók által mért 15%-os növekedés pedig különösen jelentős, noha az adatok elemzése azt is kimutatta, hogy idősebb korban ezeknél a tyúkoknál visszaesett a tojásrakási kedv. Az eredmények azt mutatták, hogy 72 hetes korban a szabadabb tartást kedvelő tyúkok 10%-kal kevesebbet tojtak, mint azok, amelyek inkább az ólakban maradtak. A tudós szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy ezek a baromfiak a dzsungelekben vadon élő szárnyasok leszármazottai, amelyekből a háziasításuk óta eltelt több ezer generáció sem tudta teljesen kiirtani azt az ösztönös félelmet, hogy a szabad ég alatt sebezhetőek.
- mondta Dr. Isabelle Ruhnke.
A kutató elmondta, hogy néhány baromfitenyésztő már egyébként is új módszereket keres, amivel rávehetné az állatokat, hogy több időt töltsenek az ólon kívül. Ezek a szakemberek arra is kíváncsiak, hogy ezekkel a módszerekkel vajon csökkenthető-e a zártabb környezetet kedvelő baromfiak száma, illetve hogy a termelékenységük nagy általánosságban növelhető-e.
Ez a felfedezés a baromfitartással kapcsolatban új kérdésekhez is vezethet. Ilyen például az, hogy hatékony-e az a gyakorlat, amely szerint a tartástól függetlenül minden baromfi ugyanolyan tápot kapott. Dr. Isabelle Ruhnke elmondta, hogy a kutatás során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a tartástól függetlenül a táplálék tápanyagtartalma is befolyással volt a tyúkokra. A szakember szerint ha a “kimenősök" és a “maradók" más-más időben érik el a tojásrakási teljesítményük csúcspontját, akkor a baromfitartók ezzel számolhatnak, amikor az állatok takarmányozását tervezik meg. Így például a “kimenős" állatoknak adhatnak alacsonyabb minőségi kategóriájú tápot is, mivel azok a szabadban kapirgálva pótolhatják a hiányzó tápanyagokat, míg a “maradók" kaphatnak magasabb kategóriájú takarmányt. A kutató azt is megjegyezte, hogy a méréseik szerint a baromfitenyésztés költségeinek akár 70%-át a tápszerek és takarmányok teszik ki.
