Hogyan vágott bele az állattenyésztésbe, mi indította el ezen az úton? 

Jelenleg 25 éves vagyok és Kunbaracson élek, ahol elindítottam egy juhtenyészetet. Korábban állattenyésztést tanultam az egyetemen, de mindig is ezzel szerettem foglalkozni. A családom sokat segít a munkálatokban, de ők korábban inkább hobbiként tartottak csak állatokat, soha nem ez volt a fő foglalkozásuk.

Mekkora állománnyal foglalkoznak jelenleg?

Jelenleg 55 darab tejes állományom, illetve 40 darabos anyaállomány van, a többi állat pedig még növendék. A fő profilom a törzsállattenyésztés, ezen belül is a tenyészkosok. A jövőben szeretnék a nőivarú állományból is értékesíteni, de jelenleg még szaporítom az állományt. Egyenlőre nem húspiacra vagy bárány exportra dolgozunk, inkább csak szűk családi-baráti körben látjuk el a húsigényeket.

Fotó: Hegedűs László Dániel és Faragó Ferenc

Mit kell tudni erről a különleges juhfajtáról, az úgynevezett Kecskeméti Sárgafejűről, amivel foglalkoznak? 

Amivel én foglalkozok, az jelenleg egy el nem ismert fajta még, és egy erdélyi fajtához, a sárgafejű berkéhez hasonlítják, amely egy Erdélyben őshonos kistestű hegyi juhfajta. Nekem viszont egy sokkal nagyobb testfelépítésű kettős, tej- és húshasznú fajtám van, ezekhez a tenyészállatokat Kecskemét környékéről gyűjtöttem. Itt a környéken Kecskeméti Sárgafejűnek nevezik, és ezen a néven szeretném a fajtaelismertetést is véghez vinni. Ezt a fajtaelismertetést egyedül indítottam el, de az ehhez kellő vérmintát több gazdaságban élő ilyen fajta állatokból gyűjtöttem össze.

Mennyi állat szükséges ahhoz, hogy ezt az állományt elfogadják és elismerjék?

Néhány száz darabból álló anyajuh állomány szükséges hozzá. Talán egy hónapon belül megkapjuk a laboreredmények adatait, de ez egy hosszasabb folyamat, hiszen több fajtával hasonlítják össze ahhoz, hogy megállapítsák, mely fajták alkotják a Kecskeméti Sárgafejűt. Bár ezt fajtatenyésztésnek nevezik, de jelenleg ez a birkafajta egy keverék, ezt szeretnénk szonban egy irányba vezetni, és ezt a vérvonalat vinni tovább. Mivel kicsi az egyedszám, ezért zárttenyésztést nem tudunk folytatni.

Mi jellemző erre a fajtára, miket érdemes tudni róla?

Ezek a típusok hordozzák magukban az egyedi tulajdonságokat, mint ez a jellegzetes sárga szín a fejeken és a lábakon, a hosszú lelógó fül mint a cigájáknál, illetve a jó tejelőkészség. Jórészt kopaszak a lábaik, nincs gyapjúval benőve, ami egyébként azért is jó mert egyrészt nincs felesleges nyírandó gyapjú rajta, másrészt ennek nincs is ára most a piacon, nem lehet eladni, így ez számunkra egy kisebb terhet jelentene. Emellett a fejükön sincs gyapjú, vagy csak alig, így ad nekik egy érdekes külsőt.

Fotó: Hegedűs László Dániel és Faragó Ferenc

Említette, hogy nagyon jó tejhasznú állatról van szó. Fel is használják a tejet?

Én jelenleg nem használom fel, de van egy tenyésztőtársam, aki szeretné a fejést jobban fellendíteni a munkája során. Egyébként amíg meg nem szűnt a tej és a tejtermék utáni kereslet, itt Kecskemét környékén minden gazda fejte a juhot, alig volt olyan gazdaság, ahol ezt ne használták volna ki, a bárány szinte ajándéknak számított a tej mellett. Korábban, amikor még a gyapjú ért valamit, akkor annak az árából ki tudta teleltetni az állatot, a tejből megélt, és a báránypénzt zsebre tudta tenni, ma azonban sajnos már nem így működik.

Mióta próbálja a fajtaelismertetést véghez vinni, mennyi ideje tart a folyamat? Milyen a kilátások jelenleg az elismeréssel kapcsolatban?

A folyamatot a tavalyi évben indítottam el, és úgy gondolom hogy 2 éven belül ez sikerülni is fog. A távlati tervem, hogy egy egységes jó termelésű állományt össze tudjunk állítani, de ez már egy jó 8-10 éves folyamat lesz.

Lehet tudni, milyen fajtákból keveredett össze ez a Kecskeméti Sárgafejű?

Én úgy látom hogy részben cigája juh, merinó, és talán landschaf merinó. A kosokat is próbálom összeszedni, mivel rokonságvizsgálatot is szeretnénk majd indítani. Jó lenne egy kisebb mennyiségű tiszta vérű kosállományt kialakítani, hiszen így fel tudnám bontani az anyaállományt háremekre, és így háremszerű pároztatást végeznék.

Fotó: Hegedűs László Dániel és Faragó Ferenc

Milyen rendszerben ellettek?

Jelenleg nem kísérletezek a sűrített elletéssel mert kicsi az állomány. Évi egyszeri elletést vezetek, szeptemberben elején kerülnek a kosok az anyákra, és februárban ellik a zöme az állatoknak. Október második hetéig űződnek, utána leszedjük a kosokat. Megpróbáltam májusban is űzetni őket, de csak az állomány 30-40 százaléka űződött be. Szerencsére nem nagyon tapasztaltam még hogy a vemhesség során lett volna bármi veszteség, a bárányok egészségesen szoktam a világra jönni. Számokra levetítve, 10 anyajuhtól lett 16 bárányom még hármas ikrek is előfordultak. A szerencsénk az, hogy mivel ez egy tejelő birka, a bárányokat nagyon szépen fel is tudják nevelni.

Hol lehet jelenleg találkozni a Kecskeméti Sárgafejű juhfajtával?

Egyenlőre kiállításokra még nem járunk, de szeretnénk eljutni mindenképpen a közeljövőben. Először azt a célt szeretném teljesíteni, hogy ezek általunk tenyésztett állatok legyenek, ne csak általunk megvásároltak. Nemrég egy svájci szaklapban is megjelent egy cikkem róla, külföldön nagyon érdekes témának tartják ezt az állattenyésztésen belül. Szeretném ha Magyarországon is felfigyelnének erre a gazdák, hiszen ez egy kiemelkedő fajta lenne. Ha valaki jól tartja azt nagyon meghálálja, de ha csak egy kövér legelőn tudja tartani, gyakorlatilag szinte abraktakarmány nélkül is felneveli a bárányt. Nagyon pozitív tulajdonsága, hogy nem igényel plusz takarmányt, és így is nagyon jó kondíciójú állatokról beszélünk.