2017. június 22. csütörtök Paulina

Hírek - Állattenyésztés

Végletek éve: ársokk után újra több disznó röföghet az ólakban

Nem a támogatási rendszer fogja megoldani a sertésszektor problémáit, hosszú távon pedig az lenne a kívánatos, ha az ágazat támogatások nélkül is sikeresen működne. Az idei a végletek éve volt a sertésszektorban, ahol "ársokkot" kellett elviselniük a piaci szereplőknek. A sertéságazat állapotáról beszélgettek a Portfolio által szervezett Agrárszektor 2016 konferencia meghívott szakemberei, akik szerint a közeljövőben újra nőhet az állatállomány.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

A beszélgetés előtt Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központ vezető agrárszakértője ismertette a sertéságazat legfontosabb trendjeit. Elmondta, hogy a 2016-os évben kis mértékben csökkent a világ sertéshús-termelése a kínai kibocsátás csökkenése révén, bár a többi nagy piacot növekvő termelés jellemezte. A kínai folyamatoknak szerencsére jelenleg haszonélvezői a magyar sertéstartók, 2017-ben enyhe emelkedés várható.

Balról jobbra: Balogh Attila, Tarpataki Tamás, Kiss György, Pókos Gergely és Fórián Zoltán

Az Európa Unió kibocsátása és exportja is növekedni tudott 2016-ban, jövőre azonban a termelés stagnálása és a kivitel csökkenése várható. Magyarországon a legfontosabb változásnak az tekinthető, hogy mára nettó importőr pozícióba kerültünk. A magyar piacon megélt ársokknál a világ más részein jelentősebb áringadozásokat lehetett megfigyelni – mondta el a szakértő, hozzátéve, hogy a Takarékbank a jövőre nézve lassú, kis mértékű, de tartós áremelkedést prognosztizál.

Fórián Zoltán szerint „óriási kihívást állít korunk a gazdálkodók elé”, a legfontosabb kérdés az, hogyan segíthetünk és hogyan fogunk megfelelni a kihívásoknak. A felvezető előadást követő panelbeszélgetés során arról kérdezte a megjelent szakértőket, hogyan értékelték a sertéságazat elmúlt évét és miben látják a szektor kitörési pontját.

Kiss György, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) társelnöke szerint „2016 a végletek éve volt sertés szempontjából”, a jövőt pedig meglehetősen borúsan látja: „2020-ban válság lesz a sertéspiacon, akkor is, ha nem akarjuk”. Kiss szerint „Ázsia egy fekete lyuk, amely az egyik pillanatban kirántja és felszívja Európa húskészletét, de egy amerikai vagy orosz lehetőség esetén inkább onnan vásárol, Európa így kizárólagos alkalmazkodó és illeszkedő pozícióban van.” Az önellátásra átállt Oroszország még a kínai piacot is elviheti Európától a szakember szerint.


„Magyarországon nem a támogatási rendszer fogja a sertésszektor problémáit megoldani” – véli Fórián Zoltán. Hasonló véleményen van Kiss György is, aki szerint hosszú távon nem maradhat fenn a magyar sertéságazat a jelenlegi hatékonyság növelése nélkül. A MÁSZ társelnöke szerint „meg kellene maradni akkor is, amikor nem kapunk támogatást”, az uniós forrásokat beruházásra (és esetleg hiteltörlesztésre) kellene fordítani, nem pedig a veszteségek kompenzálására.

„Nem szabad félni a versenytől, nem szabad külön piacokat keresni, meg kell találnunk a helyünket a versenyben” – tette hozzá Pókos Gergely, a Bonafarm Csoport vezérigazgató-helyettese. Fórián Zoltán szerint pedig azt kell eldönteni, hogy „tömegcikkpiacon akarunk versenyezni vagy tudunk megfelelő réspiacokat építeni”.

Tarpataki Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője úgy gondolja, hogy „a legfontosabb dolog látni azt, mit tehet és mit nem tehet az állam”. Az állam nem határozhat meg árakat, ugyanakkor állatjóléti támogatások formájában a Közös Agrárpolitika (KAP) engedélyezi az állami beavatkozást. Ezt a lehetőséget Magyarország meg is ragadja: hízó és tenyészkoca oldalon is 9-9 milliárd forint állami támogatás szétosztására kerül sor.


Tarpataki Tamás reméli, hogy az áfacsökkentés folytatódik. Elmondása szerint az FM elkötelezett az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése felé és ebbe a teljes vertikális hálózat, így a takarmánynövények is beletartoznak.

Pókos Gergely szerint piacképes vágókapacitásra van szükség és az állományra, valamint a felvásárlási árra történő fókuszálás helyett azon kellene aggódni, hogy az egész sertés-vertikum milyen eredményt fog elérni.

Balogh Attila, a Sertés Lobbi alapítója arról beszélt, mennyire fontosnak tartja, hogy a szervezettség fejlődjön a sertéságazatban. A szakmaközi szervezetek jelenleg is tárgyalhatnak egymással, gyűjthetnek adatot és készíthetnek előrejelzéseket – tette hozzá Tarpataki Tamás.

A beszélgetés lezárásaként Fórián Zoltán arról kérdezte a beszélgetés résztvevőit, számítanak-e a magyarországi sertésállomány növekedésére. A jelenlévők döntő többsége optimistán igennel válaszolt, egyedül Kiss György nem számít bővülésre.


 

A címlapról ajánljuk

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Itt keressen minket
© 2015. Agrárszektor.hu