Elfajult a helyzet a Balatonnál: durva, amit a halőrök találtak a tóban
A tavalyi év során csaknem 30 ezer haltetemet találtak a hatóság munkatársai a Balatonban.
A tavalyi év során csaknem 30 ezer haltetemet találtak a hatóság munkatársai a Balatonban.
Február 3-án, hétfőn fogási tilalom lépett életbe a csukára a magyarországi vizeken.
Jövő évtől a horgászok már elektronikusan is vezethetik a fogási naplójukat Magyarországon.
A jegyárakat illetően örülhetnek a balatoni és odalátogató pecások, de a horgászrendben változások várhatók.
Élve akarták szállítani a fogási naplóba be nem írt halakat a Közép-Tiszán, bírság lett a vége.
Jövőre mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a horgászoknak, ha élni akarnak a szenvedélyüknek.
2024-ben további áremelésekre készülhetnek a horgászok Magyarországon, 15 százalékkal drágulhatnak a területi jegyárak.
A folyók és nagy tavak mellett több száz kisebb-nagyobb horgásztó várja a horgászat szerelmeseit Magyarországon.
Változtak a halelviteli szabályok, ez a horgászokat és a horgászvizsga előtt álló horgászjelölteket is érinti.
A magántavakon is szükséges az állami horgászjegy.
Január elsejétől változott a szabályozás.
Tovább szigorítanák a törvényi szabályozást.
Több ezer horgász vét évente a szabályok ellen.
Február 28-ig le kell adni a fogási naplókat.
Le kell adni a fogási naplókat. Innentől drágább az állami jegy.
Igazolás nélkül veszélyes leadni a hivatalos okmányt.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.