Elfajult a helyzet a Balatonnál: durva, amit a halőrök találtak a tóban
A tavalyi év során csaknem 30 ezer haltetemet találtak a hatóság munkatársai a Balatonban.
A tavalyi év során csaknem 30 ezer haltetemet találtak a hatóság munkatársai a Balatonban.
Február 3-án, hétfőn fogási tilalom lépett életbe a csukára a magyarországi vizeken.
Jövő évtől a horgászok már elektronikusan is vezethetik a fogási naplójukat Magyarországon.
A jegyárakat illetően örülhetnek a balatoni és odalátogató pecások, de a horgászrendben változások várhatók.
Élve akarták szállítani a fogási naplóba be nem írt halakat a Közép-Tiszán, bírság lett a vége.
Jövőre mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a horgászoknak, ha élni akarnak a szenvedélyüknek.
2024-ben további áremelésekre készülhetnek a horgászok Magyarországon, 15 százalékkal drágulhatnak a területi jegyárak.
A folyók és nagy tavak mellett több száz kisebb-nagyobb horgásztó várja a horgászat szerelmeseit Magyarországon.
Változtak a halelviteli szabályok, ez a horgászokat és a horgászvizsga előtt álló horgászjelölteket is érinti.
A magántavakon is szükséges az állami horgászjegy.
Január elsejétől változott a szabályozás.
Tovább szigorítanák a törvényi szabályozást.
Több ezer horgász vét évente a szabályok ellen.
Február 28-ig le kell adni a fogási naplókat.
Le kell adni a fogási naplókat. Innentől drágább az állami jegy.
Igazolás nélkül veszélyes leadni a hivatalos okmányt.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.