Hiába emelkedtek a felvásárlási árak, egyre több magyar méhész gondolkodik arról, hogy végleg felhagy a tevékenységgel.
Spanyolország továbbra is messze az Európai Unió legnagyobb termelője, éves szinten több mint 315 ezer tonnás terméssel.
Az elmúlt 20 évben négy és félszeresére emelkedett a sertésvirsli fogyasztói ára itthon.
Hiába a világpiaci áresés, idén már nem lesz olcsóbb a magyarok év végi kedvence, a virsli.
Az elmúlt negyed évszázadban gyakorlatilag folyamatosan emelkedett a dió ára Magyarországon.
Bár az elmúlt években komoly drágulás volt megfigyelhető a ponty árában, idén a tavalyihoz hasonló árakra számíthatnak a vásárlók.
Kemény év volt 2025 az élelmiszer-termékpályákon, ráadásul a kockázatok megszűnése továbbra sem várható.
A legfrissebb hírek szerint enyhe áremelkedéssel indult a december a sárgarépa piacán a lengyeleknél.
Jelentős emelkedés figyelhető meg a mezőgazdasági árakban Magyarországon az idei évben.
A novemberi áremelkedés hamar megtorpant, a kereslet pedig visszaesett, mivel néhány feldolgozóüzem már megkezdte az ünnepi leállást.
Novemberben is drámai mélységben van a sárgarépa ára a lengyeleknél, és nem látszik még, mikor jöhet változás.
Az almával ellentétben a körte piacán folytatódik a tartósnak látszó áremelkedés.
Novemberben végre emelkedni kezdett a burgonya ára a lengyeleknél a nagybani piacokon.
Nem okoz csalódást a Vörösmarty téri karácsonyi vásár: főételek aranyáron, 3 ezer forint a köret, 2800 tíz deka gesztenye.
2024-ben több, mint 5 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
Franciaországban a bővülő termőterületről a tavalyinál nagyobb salátatermés várható.
Az elemző szerint az árrésstop nélkül 5-6 százalék lehetne az infláció Magyarországon.
Idén októberben megduplázódott a hajtatott paradicsom ára a lengyel nagybani piacokon.
Jelentős áremelkedés tapasztalható az utóbbi hetekben Ukrajnában a paradicsom piacán.
A kormány döntése értelmében biztosan velünk marad az árrésstop a következő év tavaszáig.
Az idei év nem volt kegyes a szántóföldi növénytermesztőkhöz, és ez komoly hatással lehet a következő szezon vetésterületeire.
A kiegyensúlyozott őszi-téli étkezéshez nem kell felforgatni az életünket vagy vagyonokat költeni.
Meglepő különbség rajzolódik ki a magyarok között, lényegesen alacsonyabb a fiatalok fogyasztása.
A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik.
A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
