Fontos hírek jöttek az árhullámokról: ezt minden magyarnak tudnia kell
A Dunán folytatódik az apadás, most azonban a Tiszára és a Balatonra is oda kell figyelni.
A Dunán folytatódik az apadás, most azonban a Tiszára és a Balatonra is oda kell figyelni.
Másodfokú árvízvédelmi készültségi szint mellett, 700 cm körül tetőzhet a Duna a fővárosban.
Csaknem 1200 kilométeren van árvízvédelmi készültség Magyarországon, a Duna Budapestnél csütörtökön tetőzik.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság legfrissebb jelentése szerint a Duna felső szakaszán elkezdődött az árhullám tetőzése.
Árad a Duna, a Tisza, a Rába, az Ipoly, valamint a Sajó is, Budapesten elhúzódó árhullám várható.
Az érkező árhullámok miatt megkezdte működését az országos műszaki irányító törzs.
A sok csapadék és az olvadó hó együttes hatása miatt áradnak a folyóink, több szakaszon harmadfokú a készültség.
4 milliárd forintból valósult meg a Rába és a Rábca folyó mentesített öblözeteinek árvízvédelmi fejlesztése.
Az elmúlt napok, hetek esőzései miatt harmadfokú az árvízvédelmi készültség a Sajó teljes hazai szakaszán.
Egyre több víz érkezik a Murán, a Dráván és a Sajón, ezért további vízügyeseket kell átvezényelni.
A felmelegedés miatt a globális áradások és aszályok is gyakoribbak lesznek egy tanulmány szerint.
Hatékony vízgazdálkodási megoldásokat kíván a klímaváltozás, szükség van a vízpufferek mihamarabbi kialakítására.
Akár áradásokat okozhat a napokban lehulló sok csapadék a következő napokban az ország több folyójánál.
Nem sokan gondolták volna idén, hogy decemberben belvíz lesz az Alföldön, és áradni fog a Tisza.
Áder János: Negyedszázada rendeznek klímakonferenciákat, és azóta a kibocsátás és szén-dioxid-koncentráció is egyfolytában nő.
Ha védekezni akarunk az aszály ellen, árvízvédelem helyett árvízhasznosításra van szükség.
Ezt okozta a sok eső.
Az Európai Bizottság kedden jelentette be a beruházási csomagot.
Árhullám jön a Dunán és a Tiszán is.
Az előrejelzések szerint gyorsnak ígérkezik az apadás.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.