Nincs megállás: őrület, ami a lengyel léalma körül forog
Április közepén óriási esett a léalma felvásárlási ára Lengyelországban, ennek nem mindenki örülhet.
Április közepén óriási esett a léalma felvásárlási ára Lengyelországban, ennek nem mindenki örülhet.
2021-2022 között mintegy 49 százalékkal nőtt a cékla termőterülete Magyarországon.
Az országban a jelenlegi átlagár 18 százalékkal alacsonyabb, mint az előző 5 év átlaga.
Hiába a nagy remények, idén is jelentős veszteségekre számíthatnak a hazai termelők.
Több búza és árpa termett hektáronként Tolnában, mint egy éve, igaz, a vetésterület csökkent.
A katasztrofális tavalyi év után idén sokkal jobb napraforgótermésben reménykedtek a termelők.
A termelők beszámolói alapján az idei kukorica terméseredmények eddig bizakodásra adnak okot.
Magyarországon a jelenlegi gesztenyetermésünk a kereslet 10 százalékát fedezi csupán.
Egyre nagyobb az érdeklődés az olyan klubfajták termesztésének megkezdése iránt Hollandiában, mint a Xenia, a QTee, a Migo és a Sweet Sensation.
A 42. héten stabilizálódott a vöröshagyma ára Ausztriában, ugyanakkor a tavalyinál így is magasabb árat fizetnek érte a sógoroknál.
Nem vitás, hogy a sütőtök az utóbbi években az őszi és téli hónapok egyik slágerzöldsége lett.
A Destatis prognózisa szerint 45,1 ezer tonna szilvát takarítanak be idén Németországban, ami átlagos termésnek tekinthető.
A közelgő vetési szezonban a termelésbiztonság érdekében kiemelt jelentősége lesz az ellenőrzött, fémzárolt vetőmag használatának és a gombabetegségek elleni vetőmagkezeléseknek.
Az idei, rendkívüli aszály hatására ismét fellendülhet a cirok termesztése Magyarországon.
A tavalyinál több, jó minőségű búzát gyűjtöttek be eddig Tolnában.
Ismét hozza az elvárt szintet a német meggytermés.
Nincs sok köszönet az idei évben.
Óriásit nőtt a napraforgó vetésterülete és termésmennyisége az elmúlt 20 évben.
Miért fontos a mérés? Mit nyerhetnek a gazdák?
Durumból éppen az olaszoknál a legrosszabbak a kilátások
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.