Történelmi jelentőségű fejlesztéssel újulhatnak meg a Hortobágyi Öregtavak Magyarországon.
Virágos sorköztakaróval védhetjük a talajt és csökkenthetjük a kártevők számát a szőlőültetvényekben.
Az elmúlt finanszírozási időszakban 74 ezer hektáron javult a vizes élőhelyek állapota Magyarországon.
Adatok nélkül a legeltetés is csupán tapogatózás a sötétben, precíz tervezéssel viszont messzire lehet jutni.
A hazai bükkösöket fel kell készíteni a klímaváltozásra és annak következményeire.
Tizenegy aranyszabály mentén helyeznék teljesen új alapokra a fenntartható tengeri halászat szabályrendszerét.
A HUN-REN BLKI kutatói az élőhelyi specializáció, valamint a térbeli és környezeti változékonyság szerepét tárták fel a halközösségek diverzitási mintázatának alakulásában.
Hét éve tartó élőhelyfejlesztési projekt zárult le a Hanságban, jelentősen javítva a terület ökológiai állapotát.
Ezek a legújabb fejlemények az Európai Unió a természet helyreállításáról szóló rendelet kapcsán.
100 ezer hektáron valósult meg a Pannon homoki élőhelyek ökológiai állapotának javítása.
Az ÖK kutatóinak vizsgálata szerint a szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok számára.
A globális felmelegedés csökkenti a vizes élőhelyek képességét az üvegházhatást okozó gázok megkötésére.
Újabb európai uniós projekt segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön.
A szakértők szerint a hódok segítségével megmenthető a vizes élőhelyek egy része.
Növekedhet a magyar vadállomány élettere az új uniós Közös Agrárpolitikának köszönhetően.
A jövőben az erdők vízháztartásának megőrzése a klímavédelem egyik fontos eszköze lesz.
A Mecsekerdő Zrt. aktívan védi és kutatja a vizes élőhelyeket, valamint további ilyen területeket is létesít.
Magyarországon már több mint 50 éve rendkívüli jelentőséggel bír a vizes élőhelyek védelme.
Csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja a világon az utóbbi évtizedekben.
Az elmúlt években nemcsak a kerecsensólymok, de a parlagi sarok, a kék vércsék és a túzokok állományai is megerősödtek hazánkban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.