A csökkenő kamatok és a pályázatok jót tesznek a szektornak, de a jövedelmezőség továbbra is kérdéses, így inkább kivárnak a termelők.
Csaknem 15 milliárd forint értékben születtek újabb agrárberuházási döntések az elmúlt napokban.
Egyre több olyan magyar agrár- és élelmiszeripari vállalkozás van, ami alkalmas lehet a külföldi terjeszkedésre.
Fórián Zoltán, az Erste agrárszakértője szerint gyökeres átalakulást látunk a magyar mezőgazdaságban.
Gabonatárolót, silót és szárítót adott át Talentis Agro Csoporthoz tartozó Lajta-Hanság Zrt. Jánossomorján.
Beruházásokra mintegy 1500 milliárd forintot terveznek a 2027-ig, állattartó telepek fejlesztésére mintegy 360 milliárd forintot költenének.
A LIVER-LAND Kft. 105,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Vidékfejlesztési Program keretein belül.
Több mint 960 millió forint magyar és uniós támogatással fejlesztette gyümölcsfeldolgozási rendszerét a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Agricolae Kft.
A feladat nem lesz egyszerű, hiszen hatékonyságnövelő beruházásokra van szükség, ami az elmúlt 10-20 évben elmaradt a magyar élelmiszeriparban.
Együtt segíti az AVHGA és az MBH Bank a magyar élelmiszer-gazdaság hatékony finanszírozását.
A folyamatos fejlődés és az összefogás jelentheti a magyar alma számára a jövőt.
Feldolgozóüzemet és hűtőházat is tartalmazó agrárlogisztikai központot adtak át Jánoshalmán.
Mintegy 340 millió forintot fordított technológiai korszerűsítésre a HFI Kft. két telephelyén.
Több mint 5 milliárd forintos projekt indult a Balaton vízminőségének megóvására.
A következő években is lesz elegendő forrás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a beruházásokra.
Jelentős támogatás segítségével növeli termelését a Kisdombegyházi Agro-Ferr Kft.
2021-ben zsinórban a hatodik éve jelentős növekedést értek el a magyar agrárvállalkozások.
2022 harmadik negyedévében 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene Magyarországon.
Az ipari vállalatok mindössze harmada halad jó úton fenntarthatósági céljai eléréséhez.
A következő években több mint 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium.
A magyar húsipar egyszerre néz szembe az alapanyagárak, a munkaerőhiány, az importverseny, a fogyasztói árérzékenység és az egészségtudatosság erősödésének kihívásaival.
Mi már kitapostuk az út egy részét, másoknak már nem kell ugyanonnan indulni.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Kevesebb művelés, jobb vízmegőrzés, célzott tápanyag-kijuttatás: ismerje meg a KUHN STRIGER sávművelő előnyeit.
