Egyre több olyan magyar agrár- és élelmiszeripari vállalkozás van, ami alkalmas lehet a külföldi terjeszkedésre.
Fórián Zoltán, az Erste agrárszakértője szerint gyökeres átalakulást látunk a magyar mezőgazdaságban.
Gabonatárolót, silót és szárítót adott át Talentis Agro Csoporthoz tartozó Lajta-Hanság Zrt. Jánossomorján.
Beruházásokra mintegy 1500 milliárd forintot terveznek a 2027-ig, állattartó telepek fejlesztésére mintegy 360 milliárd forintot költenének.
A LIVER-LAND Kft. 105,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Vidékfejlesztési Program keretein belül.
Több mint 960 millió forint magyar és uniós támogatással fejlesztette gyümölcsfeldolgozási rendszerét a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Agricolae Kft.
A feladat nem lesz egyszerű, hiszen hatékonyságnövelő beruházásokra van szükség, ami az elmúlt 10-20 évben elmaradt a magyar élelmiszeriparban.
Együtt segíti az AVHGA és az MBH Bank a magyar élelmiszer-gazdaság hatékony finanszírozását.
A folyamatos fejlődés és az összefogás jelentheti a magyar alma számára a jövőt.
Feldolgozóüzemet és hűtőházat is tartalmazó agrárlogisztikai központot adtak át Jánoshalmán.
Mintegy 340 millió forintot fordított technológiai korszerűsítésre a HFI Kft. két telephelyén.
Több mint 5 milliárd forintos projekt indult a Balaton vízminőségének megóvására.
A következő években is lesz elegendő forrás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a beruházásokra.
Jelentős támogatás segítségével növeli termelését a Kisdombegyházi Agro-Ferr Kft.
2021-ben zsinórban a hatodik éve jelentős növekedést értek el a magyar agrárvállalkozások.
2022 harmadik negyedévében 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene Magyarországon.
Az ipari vállalatok mindössze harmada halad jó úton fenntarthatósági céljai eléréséhez.
A következő években több mint 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium.
2023-ban is folytatódik a Széchenyi Kártya Program, rendkívül kedvező feltételekkel.
-20220602.jpg)
Semmi sem lesz olyan, mint régen.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
