Jelentősen nőtt az agrárium hitelállománya, döntően beruházásra kérnek kölcsön a mezőgazdasági szereplők.
A vidékfejlesztési források hatását elemeztük Hollósi Dáviddal az Alapvetés podcast adásában.
A 2022-es év után 2023 is kihívásokkal terhelt volt az agrárium és az egész gazdaság szempontjából.
A tárcavezető szerint a magyar mezőgazdaság az elmúlt másfél évtizedben látványos fejlődésen ment keresztül.
Gyors, egyszerű és rugalmas megoldás segítheti az agrárvállalkozásokat likviditásuk fenntartásában.
Megemeli a kormány az Agrár Széchenyi Kártya keretét, 2026-ig fut a kibővített konstrukció.
Tavaly meghaladták az 1400 milliárd forintot az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések.
Az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) hazánk által felhasználható teljes költségvetése 14,7 milliárd euró.
MBH Bank szerint az agrárvállalkozások csaknem fele számol az EU pályázati forrásaival.
Az ágazat továbbra is jól finanszírozható, de a tervek megalapozottsága sokat számít idén.
A bevételek maximalizálása helyett most a költségek minél keményebb minimalizálására törekszik a szántóföldi növénytermesztés.
Komoly segítséget kapnak a magyar vállalkozások, amivel a következő három hónapban élhetnek.
Az elmúlt két évben 1200 milliárd forinthoz jutott a magyar mezőgazdaság, ebből 750 milliárdot fizettek ki a vidékfejlesztési programokra.
Hivatalos közleményt adott ki a Nitrogénművek Zrt. és Bige Zoltán stratégiai igazgató.
Ezermilliárdos nagyságrendben nyílhatnak még újabb pályázati lehetőségek az ágazati szereplők számára.
Fenntarthatóan kell tudni gazdálkodni, és kiemelten fontos, hogy az adott szereplő bankképes legyen Hollósi Dávid szerint.
A nehézségek ellenére az agrárvállalkozók a legmegbízhatóbb hitelfelvevők közé tartoznak, ráadásul tovább növeli a biztonságot az alapítványi garancia.
Fórián Zoltán, az Erste agrárszakértője szerint gyökeres átalakulást látunk a magyar mezőgazdaságban.
November 29-30-án rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát Siófokon.
Hollósi Dávid szerint felerősödhet a koncentráció a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt.
Az EP elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy enyhítsék „a közel-keleti válság miatt megemelkedett műtrágyaárak” uniós gazdákra gyakorolt hatását.
Az idei év időjárása és a változó fogyasztói szokások komoly kihívások elé állították a sertéságazatot, a problémák hatása azonban igazán jövőre mutatkozhat meg.
Nemcsak a termés mennyiségét, hanem a zöldségek minőségét és a termesztés gazdaságosságát is súlyosan érinti az idei szélsőséges időjárás.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
