Innovatív technológiával azonosítják a borfajtákat, valamint a szennyezett és íz- vagy illathibás borokat.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar agrárium gerincét a kis gazdaságok alkotják.
Vita nélküli napirendi pontként fogadták el az elsivatagosodásról, a talajdegradációról és az aszályról szóló tanácsi következtetést.
Az agrártárca vezetője a Környezetvédelmi Tanács ülését megelőzően közölte, nagy hangsúly lesz a fenntarthatóságon.
A Forest Europe szervezet Bonnban megrendezett magas szintű fórumán 33 ország fogadott el közös nyilatkozatot.
Az agrártermelést nem, de a természeti egyensúlyt veszélyezteti a madarak tömeges elhullása
Az emberre teljesen ártalmatlan, rendkívül ritka kígyó a Kárpát-Medence legveszélyeztetettebb állatfajának számít.
A díszkertész ágazat helyzete stabil, és középtávon jelentős növekedési potenciált rejt magában.
A magyar tájat megörökítő Homoki Nagy István természetfilm-rendezőre emlékezünk.
A digitális szekvencia információkból származó haszon megosztása tette lehetővé a Covid-vakcina gyors kifejlesztését is.
Az indiai lótusz gyönyörű növény, de a szakértők szerint károkat okozhat a hazai élővilágban.
Már a kisebb kertek is lényegesen hozzájárulnak az oxigénszint növekedéséhez, a madarak, beporzók és más hasznos élőlények védelméhez.
A vegetációtüzek számának és méretének növekedése a klímaváltozás egyik leglátványosabb következménye.
Az itt található genetikai kincs nemzeti kézben tartása nemcsak nemzetstratégiai ügy, hanem nemzetbiztonsági érdek is.
Jelentősen bővült a biológiai sokféleség az első természetbarát napelempark területén.
Az osztrák szakminiszter kijelentette: megszavazza a természet helyreállítását, ezzel meglehet a többség a jogszabály mögött.
A talajban rejtőzködő és ott munkálkodó élő szervezetek milliói által válik talajunk termékennyé, válik képessé a víz és a tápanyagok tárolására.
Egyes számítások szerint évente 145 milliárd forintot köszönhetünk csak a gabonák termesztése esetén a mikorrhiza gombák jelenlétének a talajban.
Az ízeltlábú-biomassza csökkenéséért legnagyobb mértékben az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdasági termelés tehető felelőssé.
Egyre komolyabb problémákat okoznak a nagyragadozók Európában és ez alól ma már Magyarország sem teljesen kivétel.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
