Itt a háború váratlan hatása: senki nem teszi zsebre azt, ami történt
Az élővilág minden szegmensét, a növény- és állatvilágot egyaránt erőteljesen megviselte a háború Ukrajnában.
Az élővilág minden szegmensét, a növény- és állatvilágot egyaránt erőteljesen megviselte a háború Ukrajnában.
A talaj egészsége egyre fontosabbá válik ahogy klímánk és emberi szükségleteink is változnak.
A bio élelmiszerek jelentősen többe kerülnek hagyományos társaiknál, ugyanakkor megéri megvásárolni őket.
Már több mint 13 éve létezik a gyümölcs tájfajták megőrzéséről szóló gyümölcsész megállapodás.
Már a talaj képződése is elképzelhetetlen biológiai aktivitás nélkül és ez a talaj korának előrehaladtával sem változik.
Az erdő számos fontos haszna nem piacosítható, fenntartásukat a gazdasági tevékenység eredményének kell fedeznie.
Az agrártárca edukatív kampányt kezdett a barlangi ökoszisztémák megismertetésére.
Az Európai Bizottság a tagállamok gazdálkodóinak támogatása és adminisztratív terheik enyhítése érdekében döntött így.
Óriási segítség lehet a beporzó rovaroknak a vadvirágos táblaszegélyek telepítése.
Az egykori bombatölcsérekben kialakult kistavak kiemelten fontosak a biodiverzitás megőrzése szempontjából.
A HUN-REN ÖK kutatási projektje segít megóvni az élővilágot az ivermektin káros környezeti hatásaitól.
Az Európai Uniónak biztosítania kell, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképes maradjon.
Miért öntenek ma eurómilliókat digitális erdőkbe? Vajon a magyar erdészetek is tudnának a karbonkredit-piacból profitálni?
Magyar kutatói igazolták, hogy az élőhely-diverzitás hozzájárul a kovaalgák változatosságának fenntartásához.
A fagyhiány komoly veszélyt jelenthet a Balatonnak, nagy baj lehet még a magyar tengernél.
Közös faj-, erdő- és vízvédelmi programot dolgoz ki az Agrárminisztérium és az MBH Bank.
A Föld legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak a nagy folyók árterületei, ráadásul a használatuk a jövőben várhatóan tovább növekszik.
Már Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amelyben megerősítik a termőföldek védelmét.
Az előrejelzések szerint 2050-re 60-70 százalékkal több húsra lenne szüksége az emberiségnek.
Az európai mezőgazdaság szabályozása során számos, egymásnak ellentmondó tényezőt is figyelembe kell venni.

Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.