Franciaország betiltja a foszmettel kezelt meggy és cseresznye behozatalát az országba.
Jelentősen csökkent az gyümölcstermesztést folytató gazdaságok száma Németországban.
Az Európai Bizottság az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába vette a Nagykörűi ropogós cseresznyét (OFJ).
A tavalyi évhez képest 2,5-szer több cseresznye termett Franciaországban.
Súlyos válságban van a dél-olasz cseresznyeágazat.
Nem várt problémával szembesültek a belga cseresznyetermelők.
Hiába a rekordközeli termés, ha nincs, aki leszedje a cseresznyét.
Egyre nő az elégedetlenség az olasz csizma sarkán a cseresznyetermesztőknél.
Több nagy termelő országban gondokat okozott az idei időjárás.
Nincsenek könnyű helyzetben a görög gazdák sem.
Nehéz követni az árak alakulását a nagybani piacon.
Jelentős a gyümölcsrepedés Görögországban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.